A csoport Johannesburgban tartott csúcsértekezletén hat új tagot – Szaúd-Arábiát, Egyiptomot, Argentínát, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket – vettek fel a szervezetbe. Öt új BRICS-tag a közel-keleti, illetve afrikai, ami azt eredményezheti, hogy e két térség
nem csak nagyhatalmi beavatkozások elszenvedője, hanem a globális folyamatok aktív alakítója lehet.
A BRICS fejlődő világ nagyhatalmainak laza érdekszövetségeként szerveződött meg. Az öt alapító tagállamot a köztük fennálló – India és Kína között fegyveres határvillongásokig menő – érdekkülönbségek ellenére összeköti, hogy
valamennyien támogatják a nyugati dominanciát csökkentő, többpólusú világgazdasági és világpolitikai rend megerősítését,
amiben a Washingtonnal szorosabb viszonyt ápoló India, Brazília és Dél-Afrika is érdekeltek.
Az alapítók: Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika
Mint Paul Mashatile dél-afrikai elnökhelyettes előzőleg jelezte, a csúcs résztvevői a bővítés mellett gazdaságaik dollárkitettségének csökkentésére, a tagországok valutáiban történő fizetés lehetőségeinek vizsgálatára összpontosították figyelmüket, emellett tárgyaltak a multilaterális intézmények megerősítéséről is.
Az egybegyűltek hangos éljenzéssel fogadták Olusegun Obasanjo volt nigériai elnök felvetését:
„Indiából szeretnék vásárolni – miért használnánk dollárt?
A BRICS-közösség egy olyan fizetési és elszámolási rendszert alkotna, hogy bármit megvásároljak Indiában vagy Brazíliában anélkül, hogy dollárért kellene rohannom”. A dollár részesedése a BRICS országok egymás közti kereskedelmében tavaly már csak 28,7 százalékos volt.
Nyitókép: Lula da Silva brazil, Hszi Csin-ping kínai, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és az Oroszországot képviselő Szergej Lavrov külügyminiszter Johannesburgban (Wikipedia)
