Bár a kampánycsend előtti utolsó felmérések a Zuzana Čaputovát a köztársasági elnöki székbe juttató, majd 2019-ben az európai parlamenti választásokon győztes, egy év múlva azonban a parlamenti küszöbben elbotló liberális Progresszív Szlovákia (PS) előretörését és lehetséges győzelmét jelezték előre,
a Robert Fico kétszeres volt kormányfő által vezetett Smer-SD közel 23 százalékos eredménnyel, ötszázalékos előnnyel győzött
a szlovákiai parlamenti választásokon. Harmadikként 14,7 százalékkal a Smerből a 2020-as választási vereség után Peter Pellegrini vezetésével kivált, magát szintén szociáldemokrataként meghatározó Hlas-SD végzett, amely korábban két éven keresztül stabilan vezette a pártok népszerűségi listáját.
Nem nyert, de bizonyos szempontból
mégis Pellegrini a győztes, akinek pártja nélkül nem jöhet létre működőképes kormánykoalíció.
A most záruló csonka parlamenti ciklus vezető kormánypártja, az Ol’ano (8.9 százalék) ugyanis egyöntetűen kaotikusnak tartott kormányzati teljesítménye miatt egyik párt számára sem jön szóba koalíciós partnerként. A 6,8 százalékkal ötödik helyezett kereszténydemokraták (KDH) és az Ol’ano-vezette koalícióból kiugrott, így annak bukását okozó másik liberális párt, a 6,3 százalékot elért Szabadság és Szolidaritás (SaS) a PS potenciális partnerei, míg az 5,6 százalékos Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Ficoék stabil szövetségese. A magyar Szövetség 4,49 százalékkal nem érte el a bejutási küszöböt.
Peter Pellegrini, a királycsináló (a politikusportrék a Wikipediáról)
Fico magas (68,5 százalékos) részvétel mellett elért győzelmének nagyságát jelzi a személye iránt megnyilvánult bizalom is. A szlovákiai választási rendszerben ugyan csak pártlistákra lehet szavazni, azonban az általa választott listán mindenki megjelölheti a számára legrokonszenvesebb négy politikust is.
Fico 531 ezer preferenciaszavazatot kapott, mögötte messze lemaradva Pellegrini következik 334 ezerrel,
megelőzve a pártlistán második PS vezetőjét, Michal Šimečkát, akit 303 ezren választottak.
A Smer támogatottságára jellemző, hogy utánuk három smeres politikus következik: a legtöbbet támadott, korrupciós vádak miatt börtönt is megjárt Robert Kaliňák 263 ezerrel, Ľuboš Blaha 220 ezerrel és Juraj Blanár 181 ezerrel. Igor Matovičnak, az OĽaNO elnökének is megvan a stabil rajongótábora 178 ezer „karikázással”, majd a Hlas politikusa, Denisa Saková következik 168 ezerrel. A lista alapján feltűnő e téren a második helyezett PS gyenge szereplése. A Szövetség elnökére, Forró Krisztiánra 56 ezren voksoltak.
Robert Kaliňák volt belügyminiszter is százezrek bizalmát bírja
A legkézenfekvőbbnek egy Smer-Hlas-SNS kormány megalakítása tűnik, amely a 150 fős parlamentben 79 mandátummal rendelkezik. Együttműködésüket megalapozhatja, hogy már kormányoztak közösen, és ideológiailag, programjukban is közel állnak egymáshoz. Ha a Hlas mégis a Progresszív Szlovákiával, a kereszténydemokratákkal és a SaS-sal kötne koalíciót, azt – Tóth Barnabás Felicián politológus szerint – választóinak nagy része határozottan elítélné. Az ideológiai ellentétek mellett a PS-vezette koalíció ellen szól, hogy abban megkerülhetetlen lenne a SaS, melynek elnöke, Richard Sulík már három, hasonlóan heterogén koalíción alapuló kormányt megbuktatott. A PS mindenesetre, mint Lucia Plaváková alelnök jelezte, mindent elkövet annak érdekében, hogy Fico ne kerülhessen kormányra.
A Hlas tárgyalni fog a Smerrel – erősítette meg Erik Tomáš alelnök, mivel értékrendjüket tekintve az áll közelebb hozzájuk. Pellegrini pedig úgy nyilatkozott, hogy örül a választás eredményének, és gratulált is a Smernek és elnökének. Mi több, azt a reményét is kifejezte, hogy a választás győztese kap kormányalakítási megbízást, amit az államelnök kisvártatva be is jelentett. Pellegrini a tárgyalásokon azt akarja szem előtt tartani, hogy
stabil kormány alakuljon. Hosszú távon szerinte instabilitást eredményezne csak úgy „összetákolni” egy kormányt, hogy „kijöjjenek a számok”.
S a félreértések kizárására üzent Michal Šimečkának, a PS elnökének is: az elkövetkezendő évek egy miniszterelnök számára nagyon nehezek lesznek, és nincs meggyőződve arról, hogy „Šimečka bírná ezt a terhet”.
Michal Šimečka megakadályozná Robert Fico kormányfővé választását
A Hlas fontosnak tartja a pártprogramok összehangolását. „Egy
erős állam ígéretével vágtunk neki a kampánynak, amelynek nagyobb a befolyása a stratégiai fontosságú energetikai cégekben, továbbá az élelmiszerárak alakulására,
teljes 13. nyugdíjat ígértünk, és a regionális különbségek felszámolását tartalmazó nagy nemzeti terv megvalósítását, regionális beruházásokat. Ezekkel a feltételekkel megyünk a tárgyalásokra”. E feltételek nyilvánvalóan ellentétben állnak a progresszívok államfilozófiájával, ellenben a közös smeres múlt miatt az elképzelések könnyen közös nevezőre hozhatók Ficóékéval.
Pellegrini nyilatkozatai alapján a Smer-Hlas koalíció lényegében csak a személyi ambíciók összeegyeztetésén múlik. A Hlas elnöke kerülendőnek tartja, hogy a kormánynak két volt kormányfő is részese legyen. „Ez nem optimális megoldás, de ez nem azt jelenti, hogy nem jöhet létre ilyen koalíció”. A mindebből fakadó logikus kérdésre azonban, hogy magának akarja-e kérni a kormányfői posztot, Pellegrini nem kívánt válaszolni. Egy szeptember közepi nyilatkozata azonban eligazíthat, amikor azt mondta, hogy
a miniszterelnökséget csak akkor próbálja magának megszerezni, ha minimális lesz a különbség pártja és a győztes párt eredménye között.
Ez a feltétel azonban most nyilvánvalóan nem teljesül.
Pellegrini alig burkoltan megszabta a Hlas csatlakozásának árát, arról beszélve, hogy a két volt miniszterelnök egyikét a parlament elnökévé választhatnák. Mivel jövő tavasszal államfőválasztást rendeznek Szlovákiában,
a házelnöki poszt akár ugródeszka is lehet a köztársasági elnöki székbe.
Miután Fico egy alkalommal már elveszített egy elnökválasztást, könnyen lemondhat a lehetőségről Pellegrini javára. A Focus ügynökség felmérése szerint a Hlas elnökének a már ismert jelöltekkel szemben jók az esélyei a győzelemre, ha pedig a Smer nem állít vele szemben jelöltet, az erőviszonyok alapján ez szinte borítékolható.
Andrej Danko káosz helyett megoldásokat remél
Az SNS csatlakozási hajlandósága felől semmi kétség: Andrej Danko pártelnök szerint „él a remény, hogy Szlovákiának nemzetpárti és társadalombarát kormánya lesz, amely
káosz helyett megoldásokat hoz, és helyreállítja a kapcsolatokat a V4-ben”.
Egy ilyen kormány ugyanakkor nem kérdőjelezi meg Szlovákia EU-ban és a NATO-ban betöltött helyét. Fico szintén azt hangsúlyozta, hogy kormányra kerülésük esetén Szlovákia külpolitikai irányultsága változatlan marad, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogják hallatni a hangjukat azokban az Európai Uniót érintő kérdésekben, amelyekben a jelenlegi folyamatokkal nem értenek egyet. A V4 működőképességét ő is fontosnak nevezte.
A Smer változatlanul azon az állásponton van, hogy Ukrajnának humanitárius segítséget kell nyújtani, de a fegyverszállítást ellenzik. Békepártiak és mindent megtesznek azért, hogy az Ukrajnában zajló tragédia lezárása érdekében minél hamarabb megkezdődjenek a tárgyalások. A BBC szerint a választás eredményét „Moszkvában ünnepelni fogják, míg Brüsszelben és Washingtonban aggodalmat vált majd ki”. A Reuters azt írja, hogy Fico nézetei
sok szlovákiai polgárnak az „Oroszországgal szembeni hagyományosan kedélyes érzelmeit tükrözik”,
amelyek az ukrajnai háború kirobbanása óta egyre nagyobb teret nyernek a közösségi médiában. A CNN szerint Robert Fico megbízható szövetségese lett Orbán Viktor magyar kormányfőnek, különösen az Európai Unióval szembeni kritikájában, és „együtt akadályokat gördíthetnek Brüsszel elé”.
Orbán Viktor szerint „mindig jó együtt dolgozni egy hazafival”. Szijjártó Péter külügyminiszter arra utalt, hogy minden olyan eredmény, amely az elmúlt években segítette a két ország kapcsolatait – mint a hídépítés vagy a határátkelőhelyek megnyitása – mind a Robert Fico korábbi kormányával kötött megállapodások eredménye. „Robert Fico ugyanúgy gondolkodik a háborúról, a migrációról és a genderügyről, mint Magyarország. Győzelme komoly esélyt kínál a V4-szövetség megerősödésére”.
