Az ismert környezetvédő szervezet Piszkos Tizenkettő című jelentésében a Shell, a TotalEnergies, a BP, az Equinor, az Eni és a Repsol, illetve az OMV, a PKN Orlen, a MOL, a Wintershall Dea, a Petrol Group és az Ina Croatia 2022-es éves beszámolóját elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a fosszilis energiahordozók kitermelésében, feldolgozásában és kereskedelmében érdekelt cégóriások

zöld ígéreteik ellenére továbbra sem hajlandók átállni a megújuló energiaforrások hasznosítására.

2022-es beruházásaik mindössze 7,3 százalékát költötték zöld energiára, a fennmaradó 92,7 százalék továbbra is a fosszilis energiahordozókra irányult, miközben rekordnyereséget könyvelhetnek el.

Bár a vizsgált vállalatok többsége nyilvánosan elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re karbonsemleges lesz, ennek elérésére azonban eddig egyikőjük sem dolgozott ki egyértelmű stratégiát. A BP, az Equinor, a Wintershall Dea és a TotalEnergies ráadásul 2022-ben

az előző évhez képest még csökkentette is az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy megújuló energiahordozókba történő beruházásait.

Kiszivárgott belső kutatási anyagaik tanúsága szerint az olajtársaságok régóta tisztában vannak az éghajlatváltozás veszélyeivel. Az éves vállalati jelentések mégis azt tükrözik, mintha a problémát csak nemrég ismerték volna fel.

Üzleti modelljük nagyobb mértékű átalakítását rendszeresen a távoli jövőbe halasztják,

a cégek többsége legalább 2030-ig fenn kívánja tartani, sőt növelni akarja olaj- és gázkitermelését.

Az ukrajnai háborúhoz kötődő szankciók miatt jelentkező olaj- és gázellátási kockázatokkal összefüggésben, az ellátásbiztonság fontosságát hangoztató érveik valójában csak a szokásos üzletvitel felpörgetését leplezik.

A helyzet 2023 folyamán inkább romlott. A tizenkét nagyvállalat tavalyi összesített energiatermelésének mindössze 0,3 százaléka származott megújuló energiából.

A MOL csoport esetében sem találtak a szerzők lényeges eltéréseket

a többi olajvállalathoz képest: az olaj- és gázszektorokból származó növekvő profit és a fosszilisekbe áramló befektetések jellemezték a MOL-t is 2022-ben.

A Greenpeace az energetikai cégek szigorú szabályozását követeli, aminek ki kell terjednie a valóban zöld infrastruktúrába történő beruházásokra is. Az európai kormányoknak

kötelező érvényű ütemtervet kellene alkotniuk az olaj és gáz használatának fokozatos megszüntetésére, elsősorban, a közlekedés átalakítását

szolgáló intézkedésekkel, mivel ez az ágazat felelős az Európai Unió kőolajfogyasztásának kétharmadáért.