No sport – mondta egyszer egy miniszterelnök, meg kellett volna fogadni a tanácsát. Nem tettem, de a sztori jóval régebben kezdődött. Például, hogy vannak jó történetek is. Jómagam sem körmölhetném ezeket a sorokat a Honvéd kórház kardiológusai nélkül.

Paládi Zsolt maga sem gondolta, hogy néhány antibiotikumtablettával ő fogja megmenteni Hunyadi Jánost, a nándorfehérvári hőst 1456-ban, és ezzel Magyarországot legalább ezer évre európai nagyhatalommá teszi. Nem lesz többé az István, a királyban elhangzott „Mohácsnál győzni fogunk… nagyhatalom századokon át” csupán holmi rockoperás nóta, illúzió. Egy másik valóságban minden megtörténhet.

Nem. Engem nem fognak sem az ágy alatt, sem a kanapé mögött fekve találni. Engem nem olyan fából faragtak. És őt sem, arra esküszöm. Hogy mikor fogom megtenni? Talán már meg is tettem. Talán csak azért írom le az egészet, hogy félrevezessem a nyomozókat. Vagy saját magamat. Mert azért ez nem semmi. Ami most jön.

Az íróember – mint tudjuk – rettentő hiú. Szeretne a világirodalom legnagyobbjaihoz hasonlítani, hogy halála után a nevét együtt emlegessék a híres lándzsarázóval, vagyis Shakespeare Vilmossal, de ha vele nem, akkor legalább Szabolcska Mihállyal.

Paládi Zsolt maga sem gondolta, hogy néhány antibiotikumtablettával ő fogja megmenteni Hunyadi Jánost, a nándorfehérvári hőst 1456-ban, és ezzel Magyarországot legalább ezer évre európai nagyhatalommá teszi. Nem lesz többé az István, a királyban elhangzott „Mohácsnál győzni fogunk… nagyhatalom századokon át” csupán holmi rockoperás nóta, illúzió. Egy másik valóságban minden megtörténhet.

Kicsit drága, még drágább, de mit lehet tenni... Avagy a csípőprotézishez vezető út hialuroninjekciókkal van kikövezve.

Böszörményi Zoltán új kisregényében, A résben lételméleti kérdéseket feszeget, ugyanakkor az egyes szám első személyű elbeszélésmód arra enged következtetni, hogy önéletrajzi elemek szövik át a művet. Erről és a regény születésének körülményeiről kérdeztem a József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas írót.

„Titok az erekcióhoz 90 felett”. Ezt olvasom ma azon a zenei csatornán, amin a múltkor a „Tudod, hogy mikor jön el a halál?” címmel jelentek meg jó tanácsok az elkerülhetetlen vég felismerésével kapcsolatban.

Böszörményi Zoltán új kisregényében, A résben lételméleti kérdéseket feszeget, ugyanakkor az egyes szám első személyű elbeszélésmód arra enged következtetni, hogy önéletrajzi elemek szövik át a művet. Erről és a regény születésének körülményeiről kérdeztem a József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas írót.

Izgalmas történelmi regény egy olyan fontos időszakról, amikor a románok éppen egész Magyarországot szerették volna kirabolni. 1919 augusztusában járunk... – Gál vilmossal beszélgettünk Antantmisszió című regényének átdolgozott, bővített kiadásáról.

Gondolatok vesztett és megnyert háborúkról, csatákról és arról, hogyan is hatnak egy nép, esetünkben a magyar nép önértékelésére, Udvardy Zoltán Elfeledett győzelmeink című könyve kapcsán. Mire emlékezünk? Megvannak-e veszteségeink mellett fényes győzelmeink is emlékezetünkben?

XXXX