Richard Strauss egyik leghíresebb operáját, a Salomét mutatja be a Magyar Állami Operaház 2020. szeptember 15-én az Erkel Színházban. A Sera Gösch, Jürgen Sacher, Lukács Gyöngyi és Szemerédy Károly főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével a járványhelyzetre való tekintettel mindössze egyszer látható produkció egyben világpremier is, de rendhagyó módon nem zeneileg, hanem a díszletét tekintve.

Magyarország – a náci Németország szövetségeseként – elveszítette a II. világháborút. Ezért a témában készült hazai nagyjátékfilmek nem a hősiességre, hanem az átélt szenvedésre és a felelősség kérdésére összpontosítanak.

Nem hirdet szokásos évadot az idén a Zentai Magyar Kamaraszínház, Wischer Johann, a teátrum igazgatója szerint ugyanis annyira bizonytalan a helyzet, hogy inkább előadásról előadásra haladva hirdetik meg programjaikat.

„Akadémiaként nem az a dolgunk, hogy a forintokat az egyik zsebből a másikba helyezzük, vagy a marsallbotot az egyik tenyérből a másikba adjuk” – fogalmaz a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. Dr. Kucsera Tamás Gergelyt politikai bélyegről, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről és az új Nemzeti Alaptantervről is kérdeztük.

Amerikát hagyományosan nem foglalkoztatta térségünk, a rendszerváltozással, a Szovjetunió letűntével mégis „zaklatott hartárvidékévé” váltunk.

Feledi János Hat tánc című koreográfiája dzsessz, nép- és komolyzene, illetve kortárs tánc egysége, amelyhez az ihletet Bartók Béla Román népi táncok című műve adta, amelynek improvizatív reflexióját az Oláh Dezső Trió (zongora-dob-bőgő) adta elő.