A Netflix új, négyrészes dokumentumfilmes minisorozatáról áradozik a nyugati sajtó. A megtörtént bűnügyi dráma két olyan, egymással szorosan nem összefüggő, de következményeiben azonos botrányt követ nyomon, amely megrázta Amerika egész jogrendjét.

Esterházy helye meghatározatlan a magyar próza történetében – zárvány. Érdemben nincs út hozzá, és nincs út tőle. Legfeljebb – évtizedekkel pályára lépése után – történeti értelemben katalizátori szerepet tulajdoníthatunk neki, bármilyen abszurdnak is hat ez.S bármilyen kirekesztő módon fogalmaztak annak idején az úgynevezett prózafordulatról az önjelölt megmondóemberek (a leghatékonyabban, a maga szuggesztív-kizárásos-apodiktikus „belemagyarázataival” Balassa Péter, vö. Diptychon, 1988), a magyar epika azokon a nyomokon ment tovább, amiket másfél százados előzmények után a 70-es, 80-as években kitaposott magának.

Következmények  nélküli mondatok áradatában telnek mindennapjaink – milyen jó és mennyire illő hát most, a Magyar Demokrata Fórum választási győzelmének 30. évfordulóján, Antall József 88. születésnapján, a szavak súlyáról és a belső erőről tűnődni! Két államférfiről, Antall Józsefről és Ronald Reaganről, akiknek e két dolog olyan fontos volt.

A két világháború közötti neobarokk építészet legutolsó példája érdekes módon 2019-ben épült fel – tudniillik a Kossuth téri Szabad György Irodaház. Az 1928-ban Hültl Dezső által tervezett homlokzat mögé bújtatott, belső koncepcióját tekintve azonban merőben eltérő épület értékelése a jelen cikknek nem célja, de a körülötte kialakult vita aktuálissá teszi e sok szempontból félreértelmezett stílus bemutatását.

Mire készülődhet a költő a negyvenes évei végén? Zsille Gábor hatodik verseskötetének címe láttán okkal merül fel az olvasóban: meddig látni előre, s meddig hátra a közmondásos B oldalról, ahonnan – ismét közmondásosan – messze már az indulás lendülete, de messze még a révbe érés nyugalma, biztonsága?