Szerző:

Monumentális képek
A műemlékállományunk kiemelkedően értékes részét adó barokk freskókról nagyszabású kötet jelent meg 2019-ben az MMA Kiadó gondozásában.
Bartók anatóliai gyűjtése
Régi hiányt pótol a jeles zenekutató tanulmánykötete, amikor Bartók 1936-os anatóliai gyűjtésének körülményeit a szélesebb közönség elé tárja.
Scruton futóbolondjai
Mintha egy magányos lovag szélmalomharcát látnánk: Scruton a baloldali ideológia óriásait veszi célba.
Magyar úttörők az álomgyárban
Nem kell nagy bölcsesség annak megállapításához, hogy a művészet évezredek óta erős hatást gyakorol az emberiség, az együtt élő közösségek, a nemzetek önmeghatározására. A magyarság esetében különösen erős ez a kapcsolat, ezeréves történelmünk, nemzeti kultúránk kimeríthetetlen forrásként szolgál drámai és megrendítő, felemelő és példát mutató történeteivel, kiemelkedő hőseivel az alkotóművészet számára. Az irodalom, a festészet, a színház, s nem utolsósorban a legfiatalabb művészeti ág, a filmművészet is előszeretettel merít a történelemből.
A mi közegünk az élő előadás
Másfél hónapja zárva az Erkel Színház. Az Eiffel Műhelyház március végére tervezett ünnepélyes átadását el kellett halasztani a járványügyi helyzet miatt. Ókovács Szilveszter főigazgató elmondta: május 25-én állnak elő az újragondolt következő évad tervével, amelyben helyet kap a most elmaradt bemutatók zöme. A kollégák egy részét kényszerszabadságra küldték, de a háttérben gőzerővel folyik a munka. Online lehetőségekről, új magyar művekről és reménykeltő újraindulásról is beszélgettünk.
Ady Endre tanúságtétele
Nagy költőként olvassák-e ma Ady Endrét, nem tudom. Számomra egyértelműen óriás, ám szemléletem – mindig történész lettem volna szívesebben – távol áll a manapság szinte elvárt nyelvi, poétikai, prozódiai, narratológiai móditól, a „szövegirodalom-mámortól” – az ilyen megközelítésnek legalábbis a primátushoz való jogát nem veszem tudomásul; ízlésem tiltja.
Ínséges időben 1.
Március 11-én döntést hozott a kormány: a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére, és megtiltotta a száz főnél nagyobb beltéri, valamint az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. Az új helyzet különösen érzékenyen érintette a vidéki színházakat, hiszen elmaradtak a tervezett új bemutatók, a műsoron szereplő előadások, a nyári fesztiválok és a lekötött vendégjátékok is, mindez a bevételek kiesését is magával hozta. Mit csinál a színház az „ínséges időben”?