A félévszázados kapcsolattartás ritka dolog, főleg az irodalom világában. Már nagyon időszerű, hiánypótló munka a kaposvári Takáts Gyula (2011–2008) költő és a pécsi Tüskés Tibor (1930–2009) író, kritikus 1959-től 2008-ig tartó – ízig-vérig irodalmi – levelezése.

Az 1956. november-decemberi tragikus napokra emlékezve, a csöndes ellenállás hősei, a sortüzek áldozatai előtt fejet hajtva idézzük a szenvedő magyar nép mellett az első pillanattól, fenntartás nélkül kiálló XII. Pius pápa alakját.

A Jordánhoz tóduló, izgatott várakozásban égő tömeg a kérdéseire egyszerű választ kap: szolidaritás, becsület, tisztesség. Béketeremtés, az élet vállalása, a gyermekek nevelése, a betegek gyógyítása, a szomorkodók megvigasztalása, az elesettek szolgálata.

Az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának ellentmondásaira és veszélyeire, illetve egy új európai rendezés szükségességére hívja fel a figyelmet Nicolai N. Petro politológus, a Rhode Island-i Egyetem professzora, korábban, George H. W. Bush elnöksége idején külügyminisztériumi tanácsadó a National Interest hasábjain december 6-án megjelent cikkében.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata olyan víziót teremtett, amelyben az emberi jogok egyetemessége az emberi közösségeket világszerte jellemző kulturális, vallási, történelmi, jogi és gazdasági pluralizmusba ágyazódik. E vízió megőrzése a jelenkor fontos kihívása.

A német Szociáldemokrata, a Zöld és a Szabad Demokrata Párt december 7-én aláírta terjedelmes koalíciós szerződését. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztője mutatja be.

A Squid Game a világ 90 országában szerepelt vagy szerepel a Netflix toplistájának első helyén, bár már egy év is eltelt a premier óta. Nagy kérdés, hogy pár feszült pillanaton kívül mit képes adni nekünk a sorozat, amely kiérdemelte a fél világ figyelmét. Spoilerveszélyes cikk.

„Zsúfolt kocsmákban,
embermelegben,
fényes italokat hörpintek,
s repül majd szívem”

A filmes fotográfia művészi és technikai eszközeinek lehetőségeit felhasználva az emlékezet tájaira visz a Dániában élő művész, akinek fotói belső utazások és érzelmek vizuális megjelenítői.

Lassan megszokjuk a megszokhatatlant, ahogy napi hírré válik, újabb, a huszadik század utolsó harmadában épült ház került veszélybe. Az ok mindig ugyanaz, üresen áll, elveszítette funkcióját, rossz időkre emlékeztet, csúfítja a városképet. Valóban?

„Addig élj, amíg élni tudsz, addig járj, amíg járni tudsz” – énekelte Kóbor János, az Omega frontembere a hetvenes években, és jóval azon túl. Mecky – így ismertük – tudatos szívóssággal törekedett arra, hogy a neki szánt időből a legtöbbet hozza ki.

Nem mehetek el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy ezen a megnyitón pusztán közvetítésen keresztül vagyok jelen. A helyzetem számos olyan kérdést vet fel, amely a képeken való gondolkodás mellett önreflexióra is kényszerít.