,,...hibáinkat a rendszerrel szemben ellenséges nézőpontból támadja. A pártközpont dolgozóinak bemutatták a filmet, komoly felháborodást keltett.” (Ságvári Ágnes, 1957. szeptember)

Aggasztó és példaszerű műemléki-építészeti megoldásokról, az évtizedeken át rendületlenül megrendezett hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatról, a kitelepítések emberpróbáló idejéről olvashatnak a lap legújabb számában, amelyben búcsút veszünk Jankovics Marcelltől és Gál Sándortól is.

A művészet mindenkié – hirdették műsorok, előadók helyett a Müpa plakátjai, hozzátéve, senkit sem hagynak kulturális élmények nélkül a pandémia idején. Erre törekedtek online, ingyenes felvételekkel, live-stream előadásokkal. Káel Csaba vezérigazgatóval a digitális koncertek tapasztalatairól, az újraindulásról beszélgettünk.

Valóban felfedezhetjük magunkat a kortárs alkotások által? A legegyszerűbb személyesen meggyőződnünk erről a hazai kortárs képzőművészet fesztiválján.

A sasnak két feje van, de nem is repül, jellemezte a Monarchiát a legitimista, keresztényszocialista politikus.

Szike, kampó, csontfűrész, hetekig tartó sebgyógyulás, hosszú kórházi kezelés – a sokszor életmentő, ám brutális hagyományos sebészeti beavatkozások helyét egyre többször veszik át az „egynapos sebészet” kíméletesebb, precíziós eljárásai.

A Duna hazai, nagyrészt szabad folyású szakasza Európa kiemelkedő természeti értéke, egyben a kontinens egyik legfontosabb közlekedési folyosója. Átgondolt kompromisszumra kell jutni a hajózóút-fejlesztés érdeke és a vele ütköző természeti értékvédelem között.

Lezajlott az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál, amely hagyományteremtő szándékkal a költészet hazai és nemzetközi ünnepélyévé szeretne válni, számos neves külföldi és hazai alkotó részvételével.

A Közép-Európát, Magyarországot jól ismerő, Bécsben, Budapesten és Angliában élő író 1956-ról, a magyar reformációról, a populizmusról, a közbeszéd romlásáról, a rút divatjáról és egyéb korjelenségekről szóló tanulmánykötetét a Debrecenben élő amerikai irodalomtörténész mutatja be.

Annyira megszoktam, hogy szabadulásom után időbe telt, míg újra rendesen tudtam beszélni, és nem álltam az ajtó mellé, arccal a falnak, belépés előtt. Pedig nekem csak két év és két hónapig tartott.

Két évtizednyi brüsszeli munkatapasztalatával Hölvényi György hazánk egyik legrutinosabb európai politikusa. Az Európai Néppárt és a magyar kormánypártok konfliktusairól, az integráció távlatairól és az uniós külpolitika lehetőségeiről mondja el a véleményét.