A jó plakát igazi fegyver: egyszerűen, érthetően, tömören és frappánsan fogalmaz, magára vonja a figyelmünket, hat ránk, megváltoztat. A plakátot tervező művészek között találunk olyanokat, akik kiálltak egy-egy ügyért, és valódi társadalmi változást indítottak el.

A moldáv alkotmánybíróság felhatalmazta a román kettős állampolgár Maia Sandu elnököt a parlament feloszlatására, mire az oroszbarát parlamenti többség leváltotta az alkotmánybíróság elnökét. Folytatódik a kötélhúzás a kis állam orientációjáról.

A középkorban független Skócia a Stuart-ház révén perszonáluniót alkotott Angliával, 1707 óta pedig egységállamot képez vele.

2021. szeptember 26-án Németországban szövetségi parlamenti választások lesznek. Angela Merkel kancellár 2018-ban bejelentette, leköszön hivataláról. Az utódlási harc még mindig tartogat meglepetéseket.

Az Országút új rovatot indít, melyben vitás kérdésekről kérünk ellenző, illetve pártoló véleményt két érintettől. Első alkalommal a Fudan Egyetem budapesti campusa ügyében Schanda Tamás innovációs miniszterhelyettes és Király Miklós professzor, az ELTE ÁJK korábbi dékánja fejti ki álláspontját.

„Az európai labdarúgás minden létező hagyományt sutba vágva színtisztán az üzleti alapú szórakoztatóipar érdekeinek kiszolgálójává válik” – foglalja össze Novák Miklós sportújságíró a Szuperliga-történet lényegét. A szurkolók azonban ma még ebben zavaró tényezőnek bizonyultak.

„A puha éjszakában / a hátam mögül lopakodva hirtelen / tárul a szemem elé / gyilkossárga leopárd-autó. / Szentély-hatalmas, vakítón sziporkázó /
kerekeivel, mint a jóslat...”
Két új versével köszöntjük a hatvanadik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költőt, Payer Imrét.

Hogyan hatott a galériákra és a műkereskedelemre a pandémia? Túlélésük érdekében milyen újításokat vezettek be? Melyek az uralkodó trendek manapság a műtárgypiacon? Valóban csupán egy szűk réteg tagjai válhatnak műgyűjtőkké? 

Megrendítő, igaz, személyesen átélt találkozás a járvány okozta kínokkal és az emberfeletti munkát végző egészségügyi dolgozókkal. Újságíró kollégánk szinte a túlvilágról jött vissza, hála családjának, a mentősöknek, a kórházi dolgozóknak és saját lélekjelenlétének. 

Ha egyértelműen közlik velünk, mi a helyzet, talán nem égünk akkorát. Hová kell mennünk, kit keresnünk, és így tovább. Azokban a napokban amúgy sem volt minden kiszámítható. Se köpni, se nyelni nem bírtunk, mikor elénk állt, és közölte: ne féljünk. Hát féltünk, igenis.

Nagy port kavart a Tóth Krisztina írónő keltette vita, melynek középpontjában a kötelező olvasmányok által sugallt alárendelt női szerep állt. A magyar nyelvű írásbeliség korai időszakában felbukkanó, a női szerepeket évszázadokra meghatározó irodalmi nőalakokról beszélgettünk Máté Ágnes irodalomtörténésszel, aki azt reméli, a múlt megismerésével a jelenben is nő a toleranciánk.