Régi elképzelés vált valóra a Versailles-i Barokk Zenei Központ (Centre de musique baroque de Versailles, CMBV) és a velencei Palazzetto Bru Zane (Centre de musique romantique française) mintájára életre hívott Haydneummal, hiszen a zeneművészetben fontos helyet tölt be a hatalmas, jobbára ismeretlen vagy elfeledett, magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus hagyaték. A zeneművek újrafelfedezése, megőrzése és megismertetése komoly feladat.
Vashegyi György akkor azt mondta, „két arca” lesz a Haydneumnak. Egyrészt támogatja a magyarországi régizenejátszást, másrészt feladatai közé tartozik a korabeli zeneszerzői hagyatékok tudományos kutatása. Ami az első „arcot” illeti, az őszi háromnapos nyitófesztivált, amelyen öt koncert hangzott fel, tavasszal újabbak követik. Ami viszont a másik „arc” megvalósulása szempontjából jelentős lépés, az a Haydneum és az Országos Széchényi Könyvtár digitalizáló központjának átadásával indulhat el.
Évente tízmillió oldal digitalizációjára kerülhet sor az OSZK legújabb eszközparkjának üzembe helyezésével. A szám impozáns, s ehhez még tegyük hozzá, hogy a központ a könyvtárban fellelhető valamennyi dokumentumtípus digitalizálására alkalmas.
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Haydneum az átadással egy időben együttműködési megállapodást kötött, melynek célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.
A könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának egyik legértékesebb állományrésze az Esterházy-gyűjtemény, amelyben XVIII. és XIX. századi zeneszerzők, mások mellett az 1766-tól 1790-ig Esterházy „Fényes” Miklós udvari karmestereként és zeneszerzőjeként Eszterházán alkotó Joseph Haydn, a Haydn előtt az eszterházi udvari zenekar karmestere, Gregor Joseph Werner, a XVIII. század végén Győrött és Bécsben élő orgonista és zenetanár Johann Georg Albrechtsberger kéziratos kottái találhatók, továbbá az előbbiekkel is összefüggő Esterházy- és egyéb rezidenciális, templomi vagy további városi kottatári anyagok és a Színháztörténeti Tár és a Kézirattár kapcsolódó forrásai az 1680–1850-es időszakból. Az együttműködés során a tervek szerint az OSZK-ban őrzött régizenei kottákat, dokumentumokat digitális formában is feltárják, elérhetővé teszik, s a Haydneum alapküldetésének megfelelően ezek az újonnan felfedezendő művek hamarosan megjelenhetnek a koncerttermekben, továbbá lemezfelvételeken, és így megismerheti őket a régizene iránt érdeklődő nagyközönség is.
Nyitókép: A digitalizálással megvalósulhat a régi zenei művek kutatása Fotó: OSZK
