Ma lenne kilencvenesztendős a magyar organikus építészet kiemelkedő alakja, Makovecz Imre. Személyiségéről, szellemi hatásáról és örökségéről beszélgettünk Salamin Ferenc építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetőjével.

Legújabb számunkban Makovecz Imre munkásságáról, Németh Dávid festői gondolkodásáról, Sík Sándor színműveiről és Márai Sándor Szabad Európa-jegyzeteiről olvashatnak, Kaszás Konrád festőművésszel, Wiedemann Bernadett énekesnővel és Timothy W. Burns filozófussal beszélgetünk, Dobai Pétertől búcsúzunk.

A Veres Art Galéria kiállítóterében Lichner Barbara festőművész Apropó című tárlatán spontaneitást sem nélkülöző, lendületes ecsetvonásokból felépített kompozícióit, valamint hajladozó formáktól nyüzsgő festményeit állították ki. 

A BBC körül régóta gyülekeznek a viharfellegek. A nagytekintélyű műsorszolgáltató, bár magas szakmai nívóját kevesen vitatják, maga is felel célzatos és vitatott beállításaiért. Nem marad következmények nélkül.

Abádi Nagy Zoltán irodalomtörténésszel, a Debreceni Egyetem jogelődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem volt tanszékvezetőjével, dékánjával és rektorával beszélgettünk kutatásai és egyetemirányító tevékenységének politikumáról.

Vallás- és kultúrtörténeti ismereteink hiányos volta gyakran akadálya annak, hogy megértsük a körülöttünk lévő tárgyak ősi szimbolikán alapuló jelentését. A szemünkkel látjuk ugyan őket, ám a fejünkből és a lelkünkből hiányzik a tudás, amely feltárhatná azok mélyebb értelmét.

„Talán a portréműfaj hordozza leginkább a művészetekben az ember öröktől fogva létező vágyát, hogy legyőzze a legyőzhetetlent, az időt és a halált” – írja S. Nagy Katalin művészettörténész Képzőművészet és kommunikáció című könyvében.

Szinetár Miklós rendezésében Pamina szerepében Pasztircsák Polina és Szemere Zita, az Éj királynőjeként Koncz Regina és a karmester Halász Péter debütál az Operaház színpadán Mozart A varázsfuvola című operájának novemberi és decemberi sorozatában.

Akartam játszani. Ez a vágyam és kísértésem követni fog egész életemben. Nekem nem volt szabad, csak mindent. Lesz „kis ház, kis kutya”, kis kálvária, kis feltámadás. Nem panaszkodhatok, megkapom én, ami egy kicsinek kijár. Mosolyban fürödtem, védtelenül, nincs visszanéző szomorkodás. Ott voltak a játékok, később a dolgok, a testek – megtehettem velük, amire emberférfi vágyik.

Ötvenhatodik alkalommal rendezték meg a felvidéki Szencen a Szenczi Molnár Albert Napokat. A jeles kulturális rendezvénysorozat részben a helyi, a tudós lelkészről, költőről elnevezett iskolára épít.

Az építész életútja nekem elsősorban azt üzeni, hogy nem kell az álmokat feladni, érdemes az intuícióinkra hallgatni és azok jegyében menni előre – nyilatkozta lapunknak Szabó Szonja, a Lechner Ödön életéről és művészetéről szóló film rendezője.

Teherán központjában, az örmény ortodoxok Szent Sarkis-templomától nem messze, Szűz Máriáról (Maryam Moghaddas) nevezték el az egyik metróállomást. Keleten minden másként van – vallási tolerancia síita módra.