Álombéli és valódi utazás Örményországban, találkozás egy volt magyarországi szovjetkatonával és az ősi, ám egyszerre mai kereszténységgel.

Biztosan nem hullatnak könnyeket Bassár el-Aszad szíriai elnök bukása miatt Törökországban. Az örömbe azonban némi üröm vegyül: a helyzet még túlságosan képlékeny.

Ki ne szeretne ugyanazért a termékért öt forint helyett akár tizenötöt kapni? Ezt kínálja egy törökbálinti székhelyű vállalkozás, amely az áramtőzsdén kereskedve a hivatalos díjszabásnál jóval kedvezőbb árat kínál a háztartási napelemes kiserőművek többletáramáért.

Frieze London, Frieze Masters, a mára már hatalmasra gyarapodott nemzetközi kortárs művészeti színtér és műtárgypiac folyamatos átalakuláson megy keresztül. Új helyszínek és szereplők is bekapcsolódnak a vérkeringésbe. Az ázsiai jelenlét jelentősen megnövekedett.

Van egy írásjel, a nagykötőjel, amelyet a nagyközönség alig ismer, többnyire nem is hallott róla, és szerintem ez így van jól.

Túlélte a gyermekszerető grófnő által alapított sepsikőröspataki iskola a román impériumváltást, s bár később az államosítást nem kerülhette el, épülete az idei év elejéig a magyar oktatást szolgálta. Ám roskataggá vált, fel kellene újítani, amire hiába van szándék, sőt pénz is.

Történelmi döntés született: január elsejétől Románia és Bulgária teljes jogú schengeni
taggá vált. Immár nem leszek két lábbal Európában, de csak fél lábbal Schengenben.
Személyeskedés következik.

1984-ben jelent meg Milan Kundera Közép-Európa sorsáról írt, Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája című esszéje angolul a The New York Review of Books című folyóiratban, megváltoztatva a gondolkozást régiónkról Nyugaton és Keleten is.

Cikázó fekete sávok, hipnotikus pozitív–negatív áttűnések, vibráló élénk színek és mély gyökerek a konkrét-konstruktív-geometrikus absztrakt hagyományban… A művész cselekvőképességgel rendelkező „eszköz” is, aki megteremti a művet. Alkotótársa már több évtizede a dobókocka, a színeket, pozíciókat, szögeket ezzel a metódussal határozza meg.

Meghökkentő precizitással, szinte hiperrealisztikusan ábrázolja a lerombolt épületek maradványait, a kibontakozó kép elborzasztó erővel hat.  Jovián György képzőművész absztrakt alkotásokként is értelmezhető műveiben egyszerre fedezhetők fel reneszánsz és barokk vonások.