Legújabb számunkban Krasznahorkai László gondolkodásmódjáról, Várady Tibor vajdasági jogászprofesszorról, az ukrajnai hadi helyzetről, Breuer Marcell formatervező hagyatékáról, az amatőr film történetéről olvashatnak, Káel Csabával, Mayer Éva képző- és Szász Sándor festőművésszel beszélgetünk, Ágh Istvántól búcsúzunk.

Vörösmarty Mihály, irodalmunk egyik legnagyobb alakja, a Szózat írója 225 éve született. Sebők Melindának, a Vörösmarty Társaság elnökének szavaival tisztelgünk előtte, amelyek a Nemzeti Örökség Intézete által a a költő sírjánál tartott, december elsejei megemlékezésen hangzottak el.

A párizsi Louvre-ban 2026. január 26-ig látogatható retrospektív kiállítást a kurátorok az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb francia művészeti eseményének tartják. A kiállítás David halálának bicentenáriumához kapcsolódik, és célja, hogy tudományosan megalapozott módon mutassa be a festő politikai és művészi jelentőségét.

A szakmában és a szakmáért élt, egész életét áthatotta a hivatása, szerelme, kedvtelése – írta Merényi Zsuzsáról a Táncművészetben Körtvélyes Géza. A száz éve született művész és tanár munkásságát a Táncművészeti Egyetem emlékülésén idézik föl.

Pierre Choderlos de Laclos regényének volt már tökéletes filmadaptációja, ám most az HBO Max többre törekedett: a Veszedelmes viszonyok hősei eredettörténetének bemutatására. Jessica Palud a Csábítás epizódjainak rendezője, a minisorozatról beszélgettünk.

Még mielőtt 2006-ban bemutatták az 1956-os melbourne-i olimpia magyar–szovjet vízilabdameccsét feldolgozó Szabadság, szerelem című filmet, Quentin Tarantino filmrendező a legendás mérkőzést „minden idők legjobb el nem mesélt történetének” mondta.  

Képzeljük el, milyen lesz a világ 2075-ben. Erre a játékra invitálta Takács-Sánta András humánökológus azokat, akik hisznek abban, hogy az ember képes kedvező irányba változni, s ezáltal elkerülhető az ökokatasztrófa. És mivel játszani csak komolyan szabad, a kérdésről kutatókat kért fel előadásra.

A magyar expresszionizmus és avantgárd művészet merész színkompozíciókkal és absztrakt formákkal kísérletező mesterének életmű-kiállításán majd kétszáz műtárgy, mintegy száz festmény, több mint ötven grafika, valamint fotók és hagyatéki tárgyak láthatók.

Bertha Zoltánt, az idén hetvenéves József Attila-díjas irodalomtörténészt a szintén ez évben nyolcvanéves Magyar Írószövetség örökös tagság címmel tüntette ki. Eme két évforduló kapcsán beszélgettem vele az Írószövetséggel való kapcsolatáról és a határon túli magyar irodalomhoz kötődő testes életművéről.

A szellemi és szabadalmi tulajdonjogok gyengítése, elsőre azt hinnénk, előmozdítja a versenyt és az innovációt, valójában azonban fékezi azt, mert végül az olcsót, hitvány minőséget részesíti előnyben.

Gauguin egyik levelében „fejedelmi falatnak” nevezte Manet Olympiáját, másolatot készített róla, majd később – immáron Tahitin – többféle parafrázist. Mivel azonban Manet képe részben maga is Tiziano-parafrázis, így művészeti olimpiánk máris minimum háromszereplős – a babérkoszorú sorsáról pedig mindig a néző-olvasó dönt.    

Nincs karácsony Diótörő nélkül – tartja az operaházi mondás, és valóban, az elmúlt hetvenöt évben szinte nem volt olyan karácsony, hogy Csajkovszkij varázslatos, gyermekeket, felnőtteket egyaránt elbűvölő mesebalettje ne került volna az Operaház színpadára.