Művészete a nőiség ősi erejének feltárásáról, megmutatásáról szól. Igéző tekintetű vörös nőalakok, vadállatok elevensége és a természetben élő ösztönös energiák borítják be vásznait. Képeinek főszereplője mindig ő maga. Minden festményét a saját legelemibb érzéseiből indítja el, így ciklusai tulajdonképpen leképezik egész életét.

Kártérítésért perelte be egy perui gazda a németországi székhelyű RWE multinacionális energetikai vállalatot, arra hivatkozva, hogy áramtermelése során a barnaszén elégetésével hozzájárul a klímaváltozáshoz.

A rendszerváltás időszakának kimagasló közéleti személyisége, Granasztói György (1938-2016) történész, nagykövet, egykori miniszterelnöki főtanácsadó síremlékét április 15-én avatták fel a Farkasréti temetőben. Gulyás Gergely miniszter ünnepségen mondott beszédét szerkesztett formában közöljük.

Túllépni sztereotip narratívákon és friss perspektívát kínálni a környezetünkről, a társadalomról és az emlékezetről – ezt a feladatot vállalja magára a rijádi Saud Arabia Museum of Contemporary Art (SAMOCA) Art of the Kingdom (A királyság művészete) című kiállítása.

Keller András vezényletével Wagner és Haydn zenetörténeti jelentőségű művei hangzanak föl nagypénteken a Zeneakadémián a Concerto Budapest előadásában. A hangverseny Wagner utolsó operájának, a Parsifalnak két kiemelkedő zenekari részletével kezdődik.

Még a szovjet időkben, 1989-ben indult újra a magyarországi ferences rendtartomány kárpátaljai missziója. Nagyszőlősön telepedtek meg, ahol régi hagyománya volt a ferences jelenlétnek, de egykori kolostorukban és templomukban a visszatéréskor még ateista múzeum működött.

A kereszténység legfőbb ünnepének, a húsvétnak a keleti és a nyugati időszámítása az idén egybeesik: az oroszok virágvasárnap az észak-ukrajnai Szumi városának központját lőtték. A két rakéta 10:15-kor csapódott be.

A halálos beteg Jókai akkor búcsúzott el végleg a világtól, amikor mindenkit meghökkentve, aki csak egy kicsit is ismerte, kijelentette: „Az idén nem megyek a Svábhegyre, nappal nagyon forró, éjjel nagyon hűvös…”

XXXX

Szabadfalvi József tanulmánya Horváth Barna (1896–1973) gondolkodásán keresztül vizsgálja a joguralom és a demokrácia viszonyát a 20. század első felének magyar jogelméleti diskurzusaiban.

Sajátos határhelyzet a halál megtapasztalása és vizualizációja, amely elbizonytalanítja a teoretikus reflexiót. Megmutatása a sötétségbe való alámerülés, az irányítás elvesztésének ragályos és felfokozott látványát nyújtja.