Megy a sárga a feketéhez. Még olyankor is, amikor veszélyt jelez, ahogy a szalagkordonon. Nem véletlen, hogy a dekorfestmények közt gyakori a bútorboltokban ez a színkombó. Persze láttunk már ilyet olyan képeken is, amelyeknek van festője, Fehér Lászlónál, Nádler Istvánnál vagy Klimtnél.

Kevesen tudnak. Egyre kevesebben, és ez mind több területen okoz nehézséget, hiszen nincsenek megfelelő szakemberek, akik igazán ismernék szomszédaink nyelvét.

„Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.” (János evangéliuma 6,50–51)

Tiziano Vecellio (1490–1576) és Diego Velázquez (1599–1660) az ecsetkezelés és színhasználat utolérhetetlen mesterei. Épp egy generáció nőtt fel kettejük között: Tiziano még a lóháton ülő V. Károly spanyol királyról festett képet, Velázquez pedig már IV. Fülöp udvari festője volt. 

Évtizede vissza-visszatérő kérdés, vajon a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzésnek van-e létjogosultsága. Koncz Levente, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatóhelyettese és Berényi Eszter, az ELTE Szociológia Intézetének adjunktusa fejti ki az ilyen iskolák mellett és ellenében fölhozható érveket.

Fazekas István Váci Mihály- és Jókai-díjas költő, drámaíró. A jogi pálya mellett teológusdiplomát szerzett, az ószövetségi tudományokból doktorált. A versek bűvöletéről, drámaírásról, az antik kultúráról, a színházművészet megújulásáról beszélgetünk.

Mi újság Zuglischer Manóval? Egyáltalán: kicsoda is ő? És tényleg eredendő bűn a megszólítás? Falusi Márton legutóbbi verseskötetéből ezekre fény derül. A felnőtté vált férfilét egzisztenciális töprengései szólalnak meg a kiérlelt költészet nyelvén.

Összekaptak a szomszédok a mai Horvátország területén szerb papi családba született, Amerikában világhírűvé vált feltaláló, Nikola Tesla szellemi örökségén. Zágráb euróérmén jelenítené meg, Belgrád meglopva érzi magát. Pedig a közös szellemi örökség akár híd is lehetne a két civakodó szomszédnép között.

Turczi István Babérkoszorú-díjas íróval, költővel beszélgettünk a Magyar PEN Club szervezésében létrejött különleges zenés irodalmi estekről, valamint Szőcs Géza emlékezetének és munkásságának megőrzéséről.

Szent II. János Pál döntése nyomán harminc esztendeje létezik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. A legnagyobb, háromszázhatvanezer hívőt számláló erdélyi egyházmegye püspökének érseki rangra emeléséről, ennek előzményeiről és hatásáról Somorjai Ádám egyháztörténészt kérdeztük.

Időnként megáll az idő. Azt, hogy megállt az idő, onnan tudjuk, hogy szélcsend van. Mert amikor az idő áll, a szél sem fúj. Nem tart sokáig ez a pillanat, de elég hosszú ahhoz, hogy számba vegyük, ami van, felidézzük, ami volt, és lemondjunk arról, ami lesz.

Befejeződött a Világörökség Bizottság ülése, harmincnégy új helyszín nyerte el a rangot, magyar ezúttal sincs köztük. Pedig lehetett volna, akárcsak 2019-ben. Ám másodszor is visszaléptünk, és a bizottság úgy látszik, megunta a pávatáncot.