A finn–magyar kapcsolatok történelmi változásairól, a helsinki Magyar Kulturális Intézet megváltozott kultúraőrző szerepéről beszélgettünk Richly Gábor történész-hungarológussal, az intézet igazgatójával.

A házimuzsikálás bensőséges hangulatát idézte a Paulikovics Pál gitártanár által ifjú művésztársak közreműködésével Balatonakali evangélikus templomában megrendezett koncert. A különleges falusi tér alkonyi hangulata, az előadók és a közönség fesztelen otthonossága kínált maradandó élményt.

A Siófokon 1986-ban és 1988-ban megrendezett Interpop Fesztivál a régebbi Táncdalfesztiválokra hajazott, bár már a nyugati mintákat próbálta követni. A különbség: botrányos módon a kommunista párt elkötelezettjeit jutalmazta busásan.

A XX. század legsötétebb évtizedében állt a katolikus egyház élén. XII. Piusz szembeszállt az Európát egymással szövetségben, majd halálos ellenségként leigázni igyekvő náci és kommunista diktatúrával. Védte a vallásszabadságot és mentette az üldözötteket, ahogy lehetett.

„A hőmérőre nézek: a kis kék kígyó
harmincnégy Celsius-fokig kúszott, itt a szobában.
Kint, a napon: negyven, alkonyatkor huszonhét-huszonnyolc.”

A magyar nyelv- és őstörténet ezer szállal kötődik az (ó)török világhoz, és bizony legalább hatszáz magyar szó helyett kellene másikat keresnünk, ha a török jövevényszavak eltűnnének belőle.

Az idén Kijevben elfogadott jogszabály védelmébe veszi azokat a kisebbségeket – krími tatárokat, karaimokat és krimcsakokat –, amelyek a jelenleg annektált területeken élnek, és amelyek ilyen védelemben korábban nem részesültek. A kisebbségkutató elemez.

A Magyar Nemzet méltósága több, mint emberi tagjai közös méltósága, és ezért nem is tartozik bírói hatáskörbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztőjének hozzászólása Pásztor Péter Amikor semmi se szent című írásához.

Néhány éve még Habsburgnak vagy éppen k. u. k.-nak gúnyolt, fáradt, kopottas sárga építmény állt a tatai Öreg-tó fölött, kiüresítve, búsan várva jobb időket. Manapság új életre kelt, elegáns, fehér barokk épület az Esterházyak grófi ágának egykori rezidenciája.

Döme Barbara művei egyediek, őszinték, szívhez szólók. A különböző személyiségek megjelenítésében könnyedén önmagunkra találhatunk, olykor szembesülve eltemetettnek hitt fájdalmainkkal és sokszor hibáinkkal is.

A magyar tenger neve, Tihanyéhoz hasonlóan, nagyon közel áll hozzánk, szláv „szelídség” hallik belőle. Nem is oly messzi szomszédunknál – mert Magyarország történelmi és mentális okokból is Lengyelország valódi szomszédja – olyan a vidék, mint egy Tolkien-regényben.