Figyelemreméltó elemzés jelent meg Vlagyimir Putyin orosz elnök lelkiállapotáról Matthias Koch tollából az RND weboldalán. A pszichológusok és történészek aggodalmait áttekintő cikket ismerteti az egykori külügyminiszter

Az 1956-ban kivándorolt kanadai magyar szerző mutat rá Tadeusz Zasępa atya lengyel migránslétről elmondott szavainak aktualitására – nem csak lengyelekre vonatkozóan.

Versek dekoratív, zenei, hibátlan rímeléssel, lebegés a klasszikus és kötetlen formák között ‒ és Hannibal Lecter. Kell valami több? Hogyne: két vers is Farkas Wellmann Endre új kötetéből.

2022. január 24-én elhunyt Kabdebó Lóránt (1936–2022) József Attila-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett irodalomtörténész, egyetemi tanár.

 Erdély, erdőségek, barlangok, medvék. A még el nem rontott természet megtalálása vár minket Murányi Sándor Olivér és Matza Teréz manapság szokatlanul szépen illusztrált kötetében.

Mark (Marek) Brzeziński, akit Joe Biden elnök az Egyesült Államok új lengyelországi nagykövetének jelölt és jelölését a Szenátus is jóváhagyta, hivatalosan is esküt tett, ami lezárta az USA képviselője kinevezésének elhúzódó folyamatát.

Ars et Virtus. Horvátország–Magyarország: 800 év kulturális öröksége címmel nyílt 2021. december 9-től új időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termeiben, széleskörűen és szemléletesen mutatva be a kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat. Közös múlt, közös történelem, közös emlékezet
– e gondolatok jelentik a kiállítás vezérfonalát.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete decemberi közgyűlésén áttekintette a szerbiai magyar oktatás helyzetét, megállapította, hogy
a korábban megindult aggasztó tendenciák sajnos tovább folytatódtak, és javaslatokat is tett
a helyzet javítására.

Gyulai Líviuszt a művészettörténészek az úgynevezett nagy grafikus generációhoz szokták sorolni, ő volt a legkisebb fiú a „nagy öregek” – Kondor, Würtz, Hincz, Reich, Rékassy – között, és mint a népmesékben, ő volt az, aki folyvást újjászületett.

A kubizmus egyik hazai megismertetőjeként számon tartott Kmetty János (1889–1975) nem vette át az irányzat minden jellegzetességét, hanem annak saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki.

Kovács Imre író és parasztpárti politikus a népi tábor többi képviselőjével együtt az önállóan gazdálkodó, polgárosodó parasztságban látta a nemzet felemelkedésének zálogát. Salamon Konrád történésszel Kovács Imre forradalma című könyve kapcsán beszélgettünk a „harmadik útról”.

Azon a napon, amikor közölték velem, hogy meghaltam, hatalmas hó esett. Az uram egész úton káromkodott, és azt hajtogatta, minek kell a városba jönni egy oltásért, amikor azt a körzeti is beadhatja pár hét múlva. Hazafelé már csak azt kérdezgette: miért nem szóltam legalább neki arról, hogy meghaltam?