Gyulai Líviuszt a művészettörténészek az úgynevezett nagy grafikus generációhoz szokták sorolni, ő volt a legkisebb fiú a „nagy öregek” – Kondor, Würtz, Hincz, Reich, Rékassy – között, és mint a népmesékben, ő volt az, aki folyvást újjászületett.

A kubizmus egyik hazai megismertetőjeként számon tartott Kmetty János (1889–1975) nem vette át az irányzat minden jellegzetességét, hanem annak saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki.

Kovács Imre író és parasztpárti politikus a népi tábor többi képviselőjével együtt az önállóan gazdálkodó, polgárosodó parasztságban látta a nemzet felemelkedésének zálogát. Salamon Konrád történésszel Kovács Imre forradalma című könyve kapcsán beszélgettünk a „harmadik útról”.

Azon a napon, amikor közölték velem, hogy meghaltam, hatalmas hó esett. Az uram egész úton káromkodott, és azt hajtogatta, minek kell a városba jönni egy oltásért, amikor azt a körzeti is beadhatja pár hét múlva. Hazafelé már csak azt kérdezgette: miért nem szóltam legalább neki arról, hogy meghaltam?

Ma 80 éves Kodolányi Gyula Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, az első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökségi államtitkára. Mi köszöntjük őt – mégis ő ajándékoz meg bennünket: eddigi életművéből maga válogatta verseivel.

A 2019-ben, majd 2020-ban nyomtatásban megjelent Magyar politikai enciklopédiát a Magyar Kultúra Napján online is elérhetővé tette honlapján a létrejöttét támogató Polgári Magyarországért Alapítvány.

Kilencvenéves Rosdy Pál, szerzőtársunk, a múlt és a jelen, a hazai és a világegyház, a történelem, a politika és a teológia kérdéseiben egyaránt tájékozott, levéltárosi erényeit máig megőrző vérbeli újságíró, akit az Új Ember műhelyében volt munkatársa-barátja köszönt.

Idén 33 éve, hogy nincs közöttünk egyik legnagyobb költőnk, Weöres Sándor, épp egy január 22-én távozott. És mégis itt van. A magyar kultúra napján rá emlékezik ez az írás.

Kétszáz esztendeje lesz 2023-ban, hogy ezen a napon, január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. És e napon született 1943-ban Cseh Tamás. Jövőre lenne nyolcvanéves.

A Városligetben a fák között megbújva, fényeivel, üvegcsillogásával, különös formájával vonzza a tekintetet a kortárs építészet izgalmas, új alkotása, a Magyar Zene Háza, amely a mától a zenekedvelők, a zenértők és a tanulni vágyók új hajléka.

A szónak ereje van. A nyelv közösséget teremt és megtart. Önmagából kifordult nyelvünkben egy szétesett ország lelkiállapota sajog. Az Isten szava teremtő erő, megítéli a szív gondolatait, átalakít, szabadulást hoz.

Globalizált világban szocializálódott generáció tagjai a tárlat kiállító művészei, akiknek életére elkerülhetetlenül hatást gyakorol a regionalitás. Fontos kérdés, vajon ez mennyiben érinti az identitásukat, s mindez hogyan tükröződik az alkotásaikban.