A költőnőt, akit inkább aposztrofálnék művésznőként, hiszen az avantgárdban működve korántsem csak költőként, hanem
több művészeti ágban is bizonyította tehetségét,
Turczi István költő, a Parnasszus folyóirat főszerkesztője, a PEN Club főtitkára, Orcsik Roland szerbiai magyar költő, szerkesztő, Székelyhidi Zsolt zenész, zeneszerző, fotográfus, író, költő és Király Farkas költő, író, műfordító, szerkesztő, újságíró köszöntötték, és beszélgettek vele egyúttal pályájáról, illetve most megjelent verseskötetéről.
A beszélgetés során érdekes témák vetődtek fel az újvidéki alkotó művészete kapcsán. Székelyhidi Zsolt beszélt pályakezdőként való megismerkedésükről, majd Orcsik Roland társalgott a művésznővel a hosszú versek „eltakarításáról" a kis piros buldózerek kapcsán, amelyek az elindultak a kis piros buldózerek című versben szerepelnek, mintha csak azok tették volna – és teszik, hiszen Ladik Katalin máig a művei egyszerűsítésén dolgozik, legyenek azok performanszok vagy versek akár. Mint mondta, a fiatalságra jellemző a szertelenség, sok a metafora, a jelző, mostanra azonban egyre redukálja a kellékeket.
Mint kiderült, nincsenek igazán alkotói korszakai, ugyanazon nagy témákat dolgoz fel, mindig máshogyan, új oldalukról.
Érdekes, mára anekdotává szelídült történetek is elhangzottak arról, milyen felháborító volt a maga idejében „a meztelen költőnő” – ahogyan akkoriban felcímkézték (Fotó: Nagy Péter)
Király Farkas kérdése nyomán, hogy ugyan miként is lehetett olyan szabadon előadni az akkoriban Magyarországon, de még inkább Romániában akár bűnösen formabontónak számító műveket, egyáltalán ilyen módon alkotóként megnyilvánulni, kiderült, hogy ott e téren bár nagyobb szabadság volt, de nőként, női alkotóként mégiscsak alkalmazkodnia kellett a helyi konvenciókhoz. Bár a külsőségeken túl lényegében sikerült átlépnie rajtuk.
A jugoszláv szellemi, művészeti életbe befogadták, és korántsem csak úgy, mint egy kisebbségit. Viszont a magyarországi művészeti életbe sokáig nem tudott igazán bekerülni, a határon túli alkotókkal szembeni kvázi elzárkózás miatt. Amint mondta:
ötvenéves lett, mire hazánkban meg tudott jelenni
tényleg. Szó esett továbbá az avantgárd hazai helyzetéről.
Turczi István kifejtette, hogy bár látszatra Ladik Katalin művészete nem tudott szervülni a magyar irodalmi életbe, az alkotó hatalmas szabadságfoka, ilyen értelemben öntörvényűsége miatt (mely egyik fő erőssége), ez a kép megtévesztő: valójában inkább a honi kánonok voltak képtelenek szervülni vele. A beszélgetést színesítették a költőnő felolvasásában elhangzó versei új kötetéből, a Parnasszus Kiadónál megjelent Béranya versekből.
Nem csak a költőnő és beszélgetőtársai sziporkáztak (Fotó: Nagy Péter)
Az est második részében az egybegyűltek átvonultak a szomszédos terembe, ahol születésnapi torta és bor várta őket, kötetlen csevely, nem utolsósorban pedig dedikáltathatták a Béranya verseket a szerzővel.
A nyitóképen balról jobbra Király Farkas, Orcsik Roland, Ladik Katalin, Turczi István és Székelyhidi Zsolt látható
