Párizs északi elővárosa, Saint-Denis nemcsak a francia királyok temetkezési helyéül szolgáló kora gótikus székesegyházáról nevezetes, hanem hírhedten rossz közbiztonságáról is. Hatalmas panelházaktól övezett, állandó csetepatéktól hangos utcák egyik eldugott szegletében él közel harminc éve egy művész: István Pető.

Ismert, hogy nincs üzlet reklám nélkül. De reklám sincs üzlet nélkül! Ha pedig üzleti érdekből reklámoznak valamit vagy valakit, akkor az eladó, azaz árucikk, nem? Tehát mégiscsak árucikk lenne manapság az ember?

A többszörös díjnyertes film a tinédzser Zsófi szemszögéből mutatja be azt a hat hetet, amelynek során a gyermekét örökbeadó anya és az örökbefogadó szülő még meggondolhatja magát.  Szakonyi Noémi Veronikával, a Hat hét rendezőjével beszélgettünk.

Legújabb számunkban korunk demográfiai és geopolitikai dilemmáiról, a klímaváltozás aggasztó üteméről, a modernista épületek eltűnéséről, Barabás Márton művészetéről olvashatnak. Batta András a Zene Háza programjairól, Tompa Gábor ókori görög drámák aktualizálásáról nyilatkozik.

A bécsi ALBERTINA Múzeum idén két helyszínen és három tárlaton mutatja be a grafika történetét a késő középkortól a kortárs nyomatokig. Hatszáz évet ölel át ez a nagyszabású vállalás, amelynek első kiállítása Dürer. Munch. Miró. A grafika nagy mesterei címmel nyílt meg január legvégén.

A Nagykörűn élő Horváth Ferencet minden érdekli, ami Nagy-Magyarországgal kapcsolatos. Kutatja a magyarság eredetét, történelmét, feleségével immár ötven éve járja a Kárpát haza tájait. De csak, mint mondja, hobbi szinten. Élményeit a világhálón osztja meg az érdeklődőkkel.

Hetvenöt, zenével töltött év után is örömmel kutatja a harmóniák, hangszínek titkait, s születnek és szólalnak meg koncerteken az újabb művek. Dubrovay László a hazai hagyományokat a legmodernebb eszközökkel ötvözve teremtette meg saját zeneszerzői hangját.

Allegóriák gyakran bukkannak fel a képzőművészetben, ám valódi költői hasonlattal viszonylag ritkán találkozunk. Alábbi cikkemben top 5 tökélyre fejlesztett művészi metaforát szeretnék bemutatni. Némelyik mosolyra fakaszt, ám akadnak köztük mélyen elgondolkodtató darabok is.

Nem kért a kicsi semmit, látszott rajta, hogy még nem oldódott fel. Az anyjára nézett, aki észrevette, hogy egy kicsit maszatos az arca, de nem törölte le. Talán nem akart feltűnést kelteni. Inkább biztatta, biztosan jólesne egy kis kóla.

Lehet, hogy a teremtésbe hiba csúszott? Lehet, hogy az ember nem az, akinek gondolja magát? Van-e kiút az emberiség által teremtett zsákutcából? A Kojot négy lelke című magyar animációs film az emberi lét nagy kérdéseire keresi választ, nem is akárhogyan: indián köntösben.

Az idén századik évében járó Hegymeginé Vörös Vilma szereti az életet. Szereti a szépet és a nemeset. Tehát szereti Petőfi költészetét. A sok éve vak hölgy tudva, hogy idén ünnepeljük Petőfi születésének 200. évfordulóját, gondolt egy nagyot.

Kína újabban felhagyni látszik a sokat bírált „harci farkasok diplomáciájával": békéltetőként lép fel a Közel-Kelet konfliktusrengetegében is. Az idő megmondja, valós tartalommal-e.