„Újraíródik az égből lehulló eszmélet.
A tanítás, a rovat, a folyóiratok.
Gránit, bauxit.
Epifánia. Új halmaz-
Állapot. A szépség és a morál genealógiája.”

A képekből áradó szelíd nyugalom, a meghatóan időtlen, mégis oly jól ismert helyszínek ködbe vesző részletei, a hiányok és a tűpontos megfigyelések együttes alkalmazása, a vágyott és létező helyek egybemosódása. Ez az a festészeti világ, melyet Kondor Attila képvisel a mai magyar képzőművészeti életben.

„Hány szomszédjával volt vagy van határvitája a világ területileg legnagyobb országának?” szólhatna a Ki tud többet Oroszországról című képzeletbeli vetélkedő kérdése. A válasz pofonegyszerű: mind a tizenöttel. Ukrajnát ezúttal kihagyjuk, de a többit röviden áttekintjük.

Mindennapi harcainkban szeretjük magunkat másoknál többnek, értékesebbnek mutatni. A farizeus bennünk él: hajlamosak vagyunk embertársainkat elítélni, magunkat túlértékelni. Pedig esendő emberként többnyire inkább a vámoshoz hasonlítunk; rászorulunk Isten felemelő irgalmára.

Iancu Laura és Bodnár Dániel levelezésének könyve, melyben földi dolgokról esik szó, valójában magában foglalja az égi dolgokról való elmélkedést is, személyes hangon és megkapóan.

Az Egyesült Királyság egyszerre kapott két csúcsvezetőt: III. Károlyt a trónon és Liz Trusst a kormány élén, akit Erzsébet két nappal a halála előtt nevezett ki. Az új miniszterelnök azonban október 20-án lemondott.

Az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán fölmerül, mikortól minősül valamely katonai művelet terrorcselekménynek. Ha pedig annak, akkor az elkövető állam vajon a terrorizmus állami támogatójának számít-e?

Legújabb számunkban Gereben Ferenc az 1956-os forradalom történelemmé válásáról, Henri de Montety Kós Károly és a tradíció kapcsolatáról, Róna Katalin a kőszegi zsinagóga felújításáról ír, Vecsei Miklós a nyomor mélységeiről tudósít, a mezzoszoprán Komlósi Ildikó Verdi asszonyalakjairól nyilatkozik.

Fél évszázada éppoly lázas munka folyt a Pannónia Filmstúdióban, mint az elmúlt négy évben a Kecskemétfilmnél, hogy a XIX. század irodalmi remekművei – akkor Petőfi Sándor János vitéze, most Arany János Toldija – rajzfilmként elevenedjenek meg.

Kortárs művészet és hagyomány találkozása Haydn elveszett koponyája körül – a Rest in Peace művészei az Esterházy Magyarország Alapítvány kamarakiállításán kortárs képzőművészeti reflexióik révén idézik fel Haydn alakját és ellopott koponyájának bizarr történetét.

Vaskos tanulmánykötettel lepte meg a szakma a hetvenéves bencés történészt, Somorjai Ádámot. A harminchat szerző munkáját tartalmazó, ötszázharminchat oldalas könyvet a Sapientia Hittudományi Főiskola aulájában mutatták be, ahol egyben az ünnepeltet is köszöntötték.

Vadgesztenye pattan a kövön, odébb ugrik.
A hangból ítélve megrepedt a héja. Barna mókus mozdul egy ágon. Szélsebesen száguld a fa törzsén, a földön a barna golyóbishoz szökell, szájába kapja, és már itt sincs e serény élő lakója a holtak kertjének.