Szathmári alapos tudósi rendszerességgel tárja elénk a muszlim világ rétegeit egészen a kezdetektől, a szúfizmuson át a mai szektákig, hanem olyan érdekes szegmensekkel is foglalkozik, mint a nők jogai az iszlámban.

Miért kell mindig a legújabb? Mert a reklámok ezt diktálják. Mindent bevetnek: átszabott arcú szupermodelleket és a tudattalanunk manipulációját. Hogy azt akarjuk, amit ők akarnak, hogy mi akarjunk. De tényleg akarjuk?

A győri Szent Mór Bencés Perjelség kiadásában, a Széchenyi István Egyetem támogatásával jelent meg Az evolúció mint Isten teremtő logikája című kötet, amely az előszót jegyző Sótonyi Péter professzor szerint akár kötelező olvasmány is lehetne a felsőoktatásban.

A nemzeti (ön)ismeret lehetőségeit járja körül a népi–urbánus vita összefüggéseit elemezve legújabb kötetében a kiváló történész.

Mi a természet? Mi a természetes? Mi a táj és a lakott világ viszonya? Furcsa következményekhez vezet, ha mindezt nem gondoljuk végig. Fogalomtisztázás a filozófustól.

Kós Károly realista művész. Mit jelent a realitás, a valóság a művészetében? Francia történész-esztéta írása.

Az ünnep sokak számára csak a finom ennivalót vagy éppen a semmittevést jelenti. Ennél jobb, ha összegyűlik a (nagy)család, együtt játszhatnak, kirándulhatnak a gyerekek. Ünnepeinket a politikai-ideológiai erőszak is elrabolta, s nem könnyű hagyományainkhoz visszatalálni.

„Az életutam egyik dologból vezetett a másikba, először az építészettől a filmhez, aztán az animációhoz, a festészethez, a szobrászathoz és a divathoz.” Mira Brtka

„Isten a tenyerén hordoz falaimmal együtt,
és várja, hogy kinézzek a repedések közt.”

Picto/Graphy: Calligraphies, Signs, Gestures and Letter images címmel a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből összeállított kortárs művészeti válogatást mutatnak be Abu-Dzabiban, az Etihad Modern Art Galériában. Tizenkét meghatározó magyar művész munkáit állítja ki a tárlat, akik a magyar és a nemzetközi művészeti színtéren is ismert és elismert alkotók.

Amikor a tömeg királlyá akarná tenni, eltűnik előlük. Virágvasárnap azonban elfogadja a pálmaágakat, a köszöntő éneket. Ám nyíltan csak Pilátus foglyaként, a kereszt árnyékában mondja királynak magát, akinek országa nem e világból való. Követőinek nap mint nap föl kell venniük keresztjüket.

Az 1956-os felkelés és szabadságharc alighanem az egyik legkülönösebb politikai eseménysor nemcsak a magyar, hanem a hasonló európai események között is.