Michael McFaul, a nemzetközi kapcsolatok tudós kutatója, diplomata, az Egyesült Államok 2012–2014 közötti moszkvai nagykövete döntő szerepet vitt az amerikai–orosz kapcsolatok Obama elnöksége alatti javításában. Január 25-én cikket tett közzé Putyin várható sorsáról.

Nyolcvanéves a világ legrégebbi tudományos boldogságkutatása. Januárban beszámoló jelent meg a harvardi projektről.

A barcelonai Fundació Joan Miró időszakos kiállítása kronologikusan, négy szekcióra bontva követi végig, Paul Klee hogyan találta meg autonóm művészeti nyelvét a természeti jelenségek megfigyelése és tanulmányozása révén.

Már hetek óta forgatom magamban ennek a tárcának a tervét, és bár szerzői igényem valami vicces és vidám írásra lenne, az idő, ó, a kérlelhetetlen idő kissé szomorkásra érlelte a dolgot? az ügyet? a beszámolót? a problémát? Ezt mind.

A figyelmes olvasó számára a boldogmondásokból mintha Jézus arcképe rajzolódnék ki. Ő az, akinek nincs hová lehajtania fejét, szelíd, tisztaszívű, békességszerző, ő az, aki Istenért szenved. A boldogmondások felszólítanak bennünket arra, hogy azonosuljunk Krisztussal.

Az oktatás mai trükkjeiről és kelepcéiről beszélgettünk Bányai Györggyel, a felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola igazgatójával.

Ritkán beszélünk róla, bár a művészettörténet – főleg Keserü Katalin és mások jóvoltából – elvégezte a tárgyat illető kötelező föladatát, lényegében számba vette a magyar festőművészet megalapozásában lenyűgöző szerepet játszó Orlai Petrics Soma (emlékezzünk rá nevének legegyszerűbb formájával!) színes életművét, fölmérte jelentőségét, megbecsülte értékét.

Nyolcvanéves lenne Cseh Tamás, száz éve született Hantai Simon festőművész, az ő emlékük előtt tiszteleg több írás, interjút olvashatnak Bernáth Szilárd filmrendezővel, Balogh József zongoraművésszel és Madarász Levente iskolaigazgatóval.

Magyar operaszínpadon először látható Prokofjev Háború & békéje, amelyet a Magyar Állami Operaház és a genfi Grand Théâtre koprodukciójában január 28-án mutat be, s még hat alkalommal tűz műsorára február derekáig az OPERA az Andrássy úti palotában.

Decemberi cikkem folytatásaként ezúttal is két géniusz vallási tárgyú képei közül válogattam. Erre mondhatják: „Kinek a pap, kinek a papné.”

Háromszázharminc éves recepteket kínál a Ferencesek főztje – Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből című kötet, veretes barokk magyar nyelven. Az olvasó emellett egy kultúrhistóriai kalauzt is kezébe vehet, amely bevezeti a korabeli szerzetesek mindennapjaiba.

A csikk az a cigaretta, ami már nem cigaretta, már elszívták, az elszíváson már túl van, elnyomják, rosszabb esetben eltapossák. A nemlét a léte, azaz léte a nemlét. – Csernus János recenziója Zelei Miklós poszthumusz kötetéről.