A szentendrei MűvészetMalomban Pacsika Rudolf Képtelenség című kiállítása a művész munkamódszerébe, gondolkodásába nyújtott betekintést. Bár a retrospektív tárlat a fűtési szezon miatt bezárt, a kiállításhoz kapcsolódó album megjelent, mi pedig leültünk a művésszel egy beszélgetésre.

A Monarchia tizenöt magyar kiválóságával készült huszonkilenc interjút közlő, előzmények nélküli kötet egyszerre világítja meg az alanyok személyiségét és korát, a magyar történelem legsikeresebb időszakát.

Múltunk egyik legizgalmasabb fejezete a hazai örmények története, új kötet dolgozza föl ennek kitüntetetten fontos korszakát, azonban megvilágítja az őshazabeli előzményeket és a szétszóratás okait is. Cikkünkkel az örmény népirtásra, holokausztra (1915. április 24. – 1923) is emlékezünk.

Hatszázötven esztendős a Kolozsvári testvérek prágai Szent György-szobra. Szent György-napi dolgozat a sárkányölő szent legendájáról, Nagy Lajos király koráról és a prágai Szent György-szobor magyarországi eredetéről. 

Áprilistól átalakított formában, újabb művekkel kiegészülve látható a Light Art Museum Budapest bemutatkozó tárlata, amelyen Moholy-Nagy László és Victor Vasarely munkái mellett kortárs alkotók művei is helyet kaptak.

Idén negyven éve, hogy már nincs közöttünk Illyés Gyula, huszadik századi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb, sokat vitatott alakja. Az ő és a hatalom viszonya igencsak beszédes: sokan és szinte hivatalból bírálták, miközben a rendszer látszólag büszke volt rá.

A Műcsarnok 2023 tavaszán immár hatodik alkalommal rendezte meg Frissen típusú kiállítását, ahol egy művész egy kurátor irányításával egy teremben hozta létre tárlatát. Idén elsőként műfaj szerint azonos alkotókat hívtak meg: szobrászok mutatkoznak be legújabb munkáikkal.

Már látszanak az első kézzelfogható eredményei Kína közel-keleti béketeremtő diplomáciai erőfeszítéseinek. Az egyik legvéresebb és legreménytelenebb konfliktus, a jemeni polgárháború szemben álló felei nemcsak tárgyalni kezdtek egymással, hanem már egy fogolycserét is végrehajtottak.

A tatai vár boltozatos termei mintha Muzsnay Ákos rajzainak befogadására termettek volna. Oltárkép méretű, teljes felületüket finoman modellált, kétméteres rajzok foglalják el a kiállítóteret.

Száz éve, 1923. április 22-én vetette papírra Tamási Áron azt a fölhívást, amelynek célja a főhatalomváltás utáni első romániai magyar írónemzedék bemutatkozó antológiája költségeinek előteremtése volt, maga a kötet pedig az év májusában jöhetett ki.