Második órája pakolom az irodában a székeket. A régitől fáj a derekam, gondoltam, elcserélem valamelyik kollégám székére, aki épp nincs jelen, már ahogy ez lenni szokott, mikor emberek dolgoznak együtt.

Április 30-án, az Uránia Nemzeti Színházban négy kivételes magyar dokumentumfilmmel és közönségtalálkozóval ünneplik a Magyar Film Napját. A filmünnep megszületéséről és az ingyenesen megtekinthető alkotásokról beszélgettünk Buglya Sándor Balázs Béla-díjas, érdemes művész filmrendező-operatőrrel, producerrel.

A naumburgi dóm világörökség, tornyai uralják a városképet, nyugati szentélye pedig a német művelt polgárság köreiben a XIX. század óta szinte kultikus státust élvez. Alapítóinak életnagyságú szobrai a német gótika legszebb alkotásai közé tartoznak.

A magyar emigrációról, erről az egyaránt globális, nemzeti és transznacionális, a közös emlékezet számára kulcsfontosságú témáról hiánypótló kézikönyv született.

Ferenc pápa sorra végiglátogatja a „rejtett Európa”, az egykori keleti blokk kis országait, hogy felhívja a figyelmet ismeretlen értékeikre. Hazánkat másodízben is felkeresi, ami apostoli útjai sorában példa nélküli. A Vatikán-szakértő ennek okait elemzi.

A költő, kritikus Bajza József azonos nevű irodalomtörténész, történész unokaöccsének (1885–1938) munkásságát a balkáni országban, ahol épp elnökválasztást tartanak, ma is számontartják, olyannyira, hogy A montenegrói kérdés című írását az elmúlt években több ízben is megjelentették.

Az orosz–ukrán konfliktus már 2014 óta zajlik, de tavaly olyan fázisba lépett, amely már-már világháborúval fenyeget. Többen próbálkoztak közvetítéssel. Nemrégen Hszi Csin-Ping kínai elnök állt elő saját béketervével, tavaly Törökország volt aktív. A Vatikán is kezdeményez. Felmerülhet India közvetítő szerepe is.

Néhány esztendeje aligha sejthette bárki is, hogy a kívül-belül egyaránt rendkívül leromlott állapotú szentegáti Mária-kápolna teljes felújítása és restaurálása nem csak szép álom marad. Az épület újjászületéséről mesél közelmúltbéli története.

Sokan teszik fel a kérdést: minek köszönhetjük, hogy Ferenc pápa immár másodszor jön el Magyarországra, holott számos komoly vallási múlttal és intézményekkel bíró országba egyáltalán nem látogatott el, esetenként talán tudatosan is mellőzve azokat.

Minduntalan arra gondolok Benkő Barnabás képeit nézve, mikor működik igazán az élet: ha hagyjuk, hogy sodródjunk az árral, és engedjük, hogy megtörténjenek velünk a dolgok, vagy ha tudatosan úgy döntünk, hogy keretbe foglaljuk a mindennapjainkat.

Fél évvel a római bemutató után hozzánk is eljutott a Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája nyomán forgatott filmalkotás, A levél című dokumentumfilm. A jezsuiták kulturális központjában, a Párbeszéd Házában tartott bemutatót kerekasztal-beszélgetés követte.

Fazekas Lajos sokszínű művészegyéniség: diákként verseket írt és publikált, majd a film felé fordult, s az egyik legtöbb filmet jegyző alkotóvá vált, mint rendező, operatőr, színész, sőt kaszkadőr. Szeme világát vesztve újra a költészet felé fordult, ugyanolyan eredeti hanggal és tehetséggel.