A bécsi ALBERTINA Múzeum idén két helyszínen és három tárlaton mutatja be a grafika történetét a késő középkortól a kortárs nyomatokig. Hatszáz évet ölel át ez a nagyszabású vállalás, amelynek első kiállítása Dürer. Munch. Miró. A grafika nagy mesterei címmel nyílt meg január legvégén.

A Nagykörűn élő Horváth Ferencet minden érdekli, ami Nagy-Magyarországgal kapcsolatos. Kutatja a magyarság eredetét, történelmét, feleségével immár ötven éve járja a Kárpát haza tájait. De csak, mint mondja, hobbi szinten. Élményeit a világhálón osztja meg az érdeklődőkkel.

Hetvenöt, zenével töltött év után is örömmel kutatja a harmóniák, hangszínek titkait, s születnek és szólalnak meg koncerteken az újabb művek. Dubrovay László a hazai hagyományokat a legmodernebb eszközökkel ötvözve teremtette meg saját zeneszerzői hangját.

Allegóriák gyakran bukkannak fel a képzőművészetben, ám valódi költői hasonlattal viszonylag ritkán találkozunk. Alábbi cikkemben top 5 tökélyre fejlesztett művészi metaforát szeretnék bemutatni. Némelyik mosolyra fakaszt, ám akadnak köztük mélyen elgondolkodtató darabok is.

Nem kért a kicsi semmit, látszott rajta, hogy még nem oldódott fel. Az anyjára nézett, aki észrevette, hogy egy kicsit maszatos az arca, de nem törölte le. Talán nem akart feltűnést kelteni. Inkább biztatta, biztosan jólesne egy kis kóla.

Lehet, hogy a teremtésbe hiba csúszott? Lehet, hogy az ember nem az, akinek gondolja magát? Van-e kiút az emberiség által teremtett zsákutcából? A Kojot négy lelke című magyar animációs film az emberi lét nagy kérdéseire keresi választ, nem is akárhogyan: indián köntösben.

Az idén századik évében járó Hegymeginé Vörös Vilma szereti az életet. Szereti a szépet és a nemeset. Tehát szereti Petőfi költészetét. A sok éve vak hölgy tudva, hogy idén ünnepeljük Petőfi születésének 200. évfordulóját, gondolt egy nagyot.

Kína újabban felhagyni látszik a sokat bírált „harci farkasok diplomáciájával": békéltetőként lép fel a Közel-Kelet konfliktusrengetegében is. Az idő megmondja, valós tartalommal-e.

Hároméves anyagi támogatás, közösségépítés, részvételi lehetőség nagyszabású összművészeti fesztiválon, ötéves szakmai utókövetés – erre számíthatnak azok a fiatal és középgenerációs alkotók, akik elnyerik a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíját. Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója árult el részleteket lapunknak.

Mindmáig rejtély, hogy Perei Zoltán grafikus különös, karakterében és kontúrjaiban kemény, a földszagú realitást valaminő sosemvolt szépségeszménnyel ötvöző világa miért nem ragadta meg több szakmai ítészt. Mert akiket igen, csaknem ódákat zengenek róla.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Március második fele van: 1844-ben, ezen költemény tanúsága szerint ekkortájt épp beteg volt, és ezen borongott, Pesten.

Kossuth-díjat kapott Orbán János Dénes költő, író, irodalomszervező. Mit tett a pandémia az élő irodalommal, hogyan változik Erdély, a Székelyföld? Ezekről, illetve a Kárpát-medencei Tehetséggondozóról, a magyar művészeti akadémiabéli levelező tagságáról, no meg legújabb könyvéről beszélt  lapunknak.