Monokróm képei az észlelés dinamikáját kutatják: művei segítségével azt vizsgálja, hogy az emberek miként nézik a képeket, hogyan zajlik a befogadás, és hogyan lehet ellenőrizni, alakítani ezt a folyamatot.

Manapság államunk, nemzetünk megmaradása nem csatatereken, sokkal inkább a szülőszobákban dől el. A Petőfi-hétfőn ezért a költő kisfiának születésére írt versével emlékezünk államalapításunk évfordulójára.

Farkas Ádám szobrászművésszel, emeritus egyetemi tanárral beszélgettünk a Magyar Művészeti Akadémiának a Magyar Tudományos Akadémiával közösen kidolgozandó programjáról.

Ez itt a Rába völgye, szokta mondogatni az apám, amikor még együtt kerekeztünk le a folyóhoz. És körbemutatott, valahogy úgy, mint aki büszke arra, hogy itt élhet, hogy ez lehet az otthona.

Ugyan még csak művészi pályája elején jár, már egy ismertebb kiállítótérben mutatkozhat be Németh Dávid festőművész. A Nagyházi Contemporaryban (NaCo) látható vásznai az absztrakció jegyében születtek, kompozíciónak formái, színei egymással interakcióba lépnek.

Rövid a listája azon magyarországi településeknek, ahol nem járt Petőfi. A legendák szerint szinte mindenütt van egy olyan fa, amely alatt
megpihent, sőt verset is írt.

„Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” jelszóval indult harminc éve a Magyar Igazság és Élet Pártja. Vezetőjének, a Kádár-korszak ünnepelt – hol tiltott, hol tűrt – drámaírójának, Csurka Istvánnak az örökségével való szembenézést ígérő tanulmánykötet jelent meg az egykori MIÉP-tag politológus szerkesztésében.

Homályba vész a magyar kereszténység kezdete, még a Szent Koronát hozó Asztrik püspök személyéről is alig tudunk valamit. Ami bizonyos: Európa több kolostorából érkezett bencés szerzetesek, élükön Adalbert és Gellért püspökkel, meghatározó szerepet játszottak a misszióban.

Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton kiemelkedő természeti, kulturális és históriai kincsének képeslaptörténete igen gazdag. A millennium korától napjainkig megszámlálhatatlan lap jelent meg róla és környékéről, köztük igen sok a dokumentum-értékű kuriózum.

Két kultúrát összekötő hídemberként működik a szíriai származású magyar állampolgár, a nyolcvanéves Bahget Iskander Kossuth-díjas fotóművész. Különös vonzódást érez az alföldi tanyavilág iránt, és ő készítette a leghitelesebb portrékat irodalmunk több jeleséről. Vidéki műteremháza és édenkertje valóságos csoda.

Amikor azt mondom, hogy István, a király, azt is mondom, hogy István, az olimpikon, a győztes hadvezér, a szuverén, ő Nagy Konstantin, ő Nagy Károly, nevében és személyében beteljesül a kétezer év előtt kezdődött előkészület, a vértanú István kései „keresztfia”-ként, mint a Magyarok Királya.

Különleges szemléletmódjával emelkedik ki a LAVOR a galériás szcénából. A rohanó világban olyan különleges „sziget”, ahol a művészet, a fejlődés, az elmélkedés és az emberi kapcsolatok dominálnak. Az egyik társalapítóval, Molnár S. Szonjával beszélgettünk.