Jobb zenésznek érzi magát Várdai István, mióta a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti igazgatója, hat rá a közös játék és munka, számos gondolatot indít el benne. A csellóművésszel Kaposfestről, Zempléni Fesztiválról, tanításról, művészi útjáról beszélgettünk.

Huszonkét éve annak, hogy a Fertő-tó környéke határon innen és túl felkerült az UNESCO világörökségi listájára a kultúrtájak közé. Rangját természeti értéke, épített öröksége és kapcsolatuk, évszázadok során kialakult harmonikus egységük adja.

Felforgatta a Dél-Koreában rendezett 25. Cserkész Világtalálkozó programját az ázsiai forgószél, a tájfun, de a megpróbáltatásokból már előtte is kijutott a fiataloknak. A résztvevők, köztük Tikovits Lilla és Bertalan egri cserkészek az utóprogramok miatt nemrégiben tértek haza.

Puha Ferenc újabb és legújabb, elvont és gesztusfestészeti művei eredeti módon mutatnak meg egy alig ismert világot, teszik láthatóvá a láthatatlant, magasba emelve a mélységet.

Az úgy volt, hogy kéthétnyi időtartamra Erdélybe utaztam a feleségem szüleihez, majd a saját szüleimhez, plusz drága gyermekeink… – ez így önmagában éppenséggel magyarázhatná, ami történt, de van még hozzá adalék. Mégis mi történt?, kérdezhetik hűséges olvasóim.

Power of Possibilities a címe az első Inota Fesztivál inspirációs fórumának, amelyen a hőerőmű gyárkomplexumhoz hasonló használaton kívüli gyárterületek funkcióváltó lehetőségeiről szólnak majd a beszélgetések, előadások augusztus 31-én, Inotán.

Az újvárfalvai születésű költő filozofikus költeményeiben elmúlás, természet, élet képei képei állnak nagyon emberi kérdések fényében.

Ahogy a Csehszlovákia elleni 1968-as intervenciót egy hétéves látta.

Művészeti praxisában lebontja a kijelentő terminológiákat, rákérdez a világ magától értetődőnek hitt konvencióira. Kritikával közelít a művész és a műtárgy fogalmához is, miközben az ipari technológiák érinthetetlen folyamataiban rejlő organikus lehetőségeket kutatja.

A Balaton menti modern fürdőtelepek, fürdőházak a XIX. század végén szinte a semmiből születtek. Kezdetben nem is a tó maga, inkább a környék látványosságai, a kikapcsolódás lehetősége és a gyógyvizek vonzották az ideérkezőket.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ezúttal a korabeli katonai pálya „előnyeiről" írodott tréfás-keserű, ironikus versét adjuk közre.

Tetteiért mindenki maga felelős, de hogyan vélekedjünk arról, ha egy közösség, intézmény tagjaként, nem „önként és szabad elhatározásból” cselekszünk, s ennek messzemenő, akár súlyosan hátrányos következményei lehetnek embertársaink életére vagy a természet állapotára?