Országút 100 című vezércikkében Entz Géza Kodolányi Gyulát idézve lapunk küldetésének azt tartja, hogy összefogja a töredezetté lett szellemi életet, teret ad a széles spektrum minden színének, három nemzedék gondolkodásának, és felmutatja a legjobb értékeket.

Aktuális rovatunkban a pusztavacsi Petőfi-emlékhelyről, egy népi építészeti konferenciáról, a Kieselbach Galériában nyílt Szőnyi István-kiállításról, Koltai Lajos Semmelweis-filmjéről, Melis György emlékezetes szerepeiről, a bolognai Garisenda-torony megóvásáról, az eutanázia engedélyezéséről fellángoló vitáról, a szerbiai előrehozott választásokról, az Oroszországhoz köthető vallási szervezetek ukrajnai betiltásáról, a mesterséges intelligencia megbízhatóságáról olvashatnak, Szerdahelyi Csongor pedig a balatonfüredi Krúdy-emlékreggeliről számol be (Gábli).

Csepregi Zsolt a Hamász Izrael ellen indított támadásának hátterét, lehetséges céljait és következményeit mutatja be (Elszabadult a pokol a Közel-Keleten). Úgy látszik, sem a regionális háború, sem a palesztin és izraeli arab felkelés forgatókönyve nem valósul meg, a háború folytatódásával azonban a halálos áldozatok száma így is mindkét oldalon egyre magasabb lesz.

Ellenzéki kormány várható Varsóban – prognosztizálja Mitrovits Miklós a lengyel parlamenti választás eredményeit elemezve. A kormányzó Jog és Igazságosság hiába végzett az élen, reális koalíciós partner hiányában nincs többsége.

Mészáros Andor Wacław Felczak tanár úr, a hazai polonisztika nagy generációjának barátja és pártfogója emlékét idézi, aki nemcsak kutatta, hanem a lengyel ellenállás tagjaként, később a magyar ellenzék pártfogójaként alakította is a lengyel–magyar kapcsolatokat.

Szász Zoltán Miskolczy Ambrus történészprofesszortól, a magyar–román történelmi közösség problémáinak avatott ismerőjétől búcsúzik, akinek munkássága a forrásfeltárástól és -kiadástól, a tanítástól, a sorozatszerkesztéstől az eszme- és vallástörténeten át a veretes publicisztikáig terjedt (Búcsú Miskolczy Ambrustól).

Charles Eisenstein Megszentelt gazdaságtan – Pénz, ajándék és közösség az átalakulás világában című, a környezeti korlátokkal számoló, társadalmi igazságosságra épülő, állandó állapotú gazdaság létrehozását javasló kötetét ismerteti Hargitai Katalin (Gyűjtés helyett ajándékozás).

Görföl Tibor elemzésének tárgya A pápaság helyzete napjainkban, amit jelentősen befolyásolhat az októberi püspöki szinódus, amellyel Ferenc pápa a hívek és a plébániák mindennapi életéhez kíván közelebb kerülni. A szinodális kezdeményezést azonban komoly belső támadások is érik, melyeket a pápa újfajta megfontolások megfogalmazására használ ki (A következő pápa: XXIV. János?)

Megelevenedik Múlt és jelen Szentimrevárosban Elmer Istvánnak a budai ciszterci plébánia százéves jubileuma alkalmából Földváry Gergely történésszel készített interjújában. A jeles kulturális, vallási és oktatási intézményeknek otthont adó negyednek olyan diákjai voltak, mint Kodály Zoltán és Eckhardt Sándor, otthon érezte itt magát Móricz Zsigmond, Füst Milán és Karinthy Frigyes.

Már gyermekkorában eljegyezte magát a költészettel a népszerű rádiós műsoraival milliók kedves ismerősévé vált Czigány György, a Ki nyer ma? alapítója és évtizedeken át műsorvezetője, akivel Borzák Tibor beszélget a zene és az irodalom által nyújtott biztonságról, költőtársakról és az interjúkészítéshez szükséges írói kíváncsiságról (A régi mindig új marad).

Czigány György Kék világ, Két szoprán, Köznapi hajnal, Fiam, Petőfi Sándor, Parton, kerékpárral és Aszfaltfolyók, valamint Kürti László böjt és címlapsztori című verseit olvashatják.

Halmai Tamás legújabb könyve, az Egy papagáj gyerekkora paródiák, hommage-ok gyűjteménye Stílusjátékok hatvanöt költővel. Boldogh Dezső szerint a kötet lehetne akár egy új Így írtok ti, mások bőrében tett kalandozás, amelyben korok és korstílusok, komoly szerzők tiszteletteljes és bohókás átiratai keverednek.

Miért éppen Sümeg? az a város, ahová Kende Kata vissza-visszatért, s ahol végül családjával otthonra lelt? Számára ez a Dunántúl legszebb vidéke, melyről nagyapja, Várkonyi Nándor könyvet is írt, ahol szinte a kertjükből nő ki a magányos a sziklabércre épült vár, ahol a legszebb kilátásban gyönyörködve koccinthat, ahol azokat a köveket koptatja, amelyeket Padányi Bíró Márton és Széchenyi György püspökök, ahol Kisfaludy Sándor udvarolni járt a Vajda család leánykájához.

Róna Katalin számos Árpád-kori magyar műemlék felfedezésének történetével illusztrálva Valter Ilona régész hat évtizedes szakmai pályafutását mutatja be a kutatóval beszélgetve (Az oskolamester-ház titka).

Sass Sylvia, a világhírű Énekesnő, aki ír és fest, dél-franciaországi otthonában újabb könyvén dolgozik, miközben kurzusain adja át a zene szeretetét tanítványainak. A művésznő Réfi Zsuzsannának mestereiről, példaképeiről, a Maria Callasnak igazságot szolgáltató kiadványról, valamint „énekes családjáról” beszél, amely több mint száz tagjának szakmai mellett lelki tanácsokat is ad.

A szobrászat rendteremtés káoszban – vallja Gilly Tamás szobrászművész, akivel Fazakas Réka készített interjút az absztrakt szobraiban a forma, az anyag és a tartalom hármassága által létrehozott harmóniáról, a tér élményének intuitív kiteljesedéséről, s a szobor–dombormű–táblakép–grafika dimenzióváltásokról.

Sok a közös a tudomány és a művészet alkotási folyamatában – állítja a villamosmérnök végzettségű Csízy László grafikus (A dolgok végső esszenciája). Jankó Judittal művészet és matematika összefüggéseiről beszélgetve rámutat, hogy a számítógépes grafika csak egy fizikai hordozóra kerülve nyeri el végleges formáját, miközben új kölcsönhatások is keletkeznek.

Mint a tudomány jeles pillanataival oly sokszor megtörtént, Bolyai János kétszáz éve apjához írt levelének horderejét is csak utólag ismerte fel a világ. Szilassi Lajos szerint Bolyai a Semmiből teremtett új világot, amely éppúgy alkalmas a kozmikus méretű, mint az atomi szintű fizikai jelenségek leírására.