Az izomsorvadással járó amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő alkotmányjogász, Karsai Dániel az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, azt kérve, hogy a
gyógyíthatatlan betegek Magyarországon is élhessenek az aktív eutanázia lehetőségével,
ne kelljen külföldre utaznia annak, aki „méltó módon szeretné befejezni az életét”. A hatályos jog szerint, aki másnak az öngyilkosságban segítséget nyújt, bűncselekményt követ el, s ezért börtönbe is kerülhet.
Vita az élet végéről (képek a Pixabay-ről)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2002-ban nem támogatta az angol Diane Pretty indítványát, aki azt kérte, hogy a férje segíthessen neki az öngyilkosságában. Ez akkor Angliában is bűncselekmény volt. A strasbourgi bíróság szerint az öngyilkossághoz való segítségnyújtás megengedése és tiltása is beleférhet egy ország jogrendjébe. Németországban viszont az alkotmánybíróság 2020-ban úgy döntött, hogy
az önrendelkezési jogból levezethető az öngyilkossághoz való jog,
vagyis az abban való közreműködés büntethetősége is kétségessé válik.
Kovács József orvos-bioetikus szerint még ha a világnézeti-erkölcsfilozófiai kérdésektől eltekintünk is, az aktív eutanázia engedélyezésének legalább két feltétele van: az adott ország legyen nagyon gazdag és egyben szabálykövető. A gazdagságra azért van szükség, hogy egy haldokló mindent megkaphasson, ami csak elérhető az egészségügy pillanatnyi színvonalán, a magyar egészségügy azonban nem ilyen gazdag, az pedig elfogadhatatlan, hogy a szegénység okozta szenvedésből való kiútként tekintsenek az eutanáziára.
