Az Erdővidéket járva ennek ellenére mindenkinek javaslom, hogy álljon csak meg itt, ebben a sokat látott, fele magyar, fele román faluban. Mert hátha be tud menni majd a magánkézben lévő kastélyba, ha meg úgy jár, mint mi, még akkor is megnézheti a XV. századi szép gótikus unitárius templomot. Amely természetesen még katolikusnak épült, de aztán a XVI. század végén, az akkori trendeknek megfelelően unitáriussá lett a falu, a papot itt is elkergették, ahogy az akkoriban szokásban volt. De még az is lehet, hogy ő maga is átvette a Dávid Ferenc alkotta hitelveket. Olthévizet a brassói szászok Warmbach néven emlegették, amely Forrópatakot jelent, és állítólag a település határában lévő, állandóan 12 fokosan feltörő forrás volt a névadó.
Az olthévízi unitárius templom (Wikipedia)
Ez a hőfok azért elég messze van a forró víztől, de mi maradjunk csak a falu történeténél. Olthévizet 1235-ben említik először a források, de már a római időkben is, amikor a légiók egyre északabbra szorították Decebál dákjait, átkelő volt itt az Olton. Amit szokás szerint egy castrummal, kisebb erődítéssel oltalmaztak a rómaiak.
Erdély virágkorában a falut és környezetét a Bethlenek, a Hallerek és a Kálnokyak is birtokolták,
a tornyokkal szegett és most mérges kutya által őrzött kastélyt végül az utóbbi családról nevezték el.
Mégpedig azért, mert árva Bethlen Kata unokája, Haller Anna 1838-ban Kálnoky Györgyhöz ment feleségül, és itt is kezdték meg közös életüket. Kálnoky uram pedig új ruhába öltöztette az olthéviziek emlékezete szerint egy hajdani kolostor romjaira emelt ódon, földszintes épületet, ezért is lett belőle a helyiek számára Kálnoky-kastély. Az épület 1892-ben Haller János gróf tulajdona volt, aki megélte az impériumváltást és még a kisajátítás előtt, 1923-ben el tudta adni a hajdan szép park által övezett kastélyát.
Bonyha, Bethlen-kastély (Wikipedia)
Másfél évszázaddal korábban, 1722-ben érkezett ide az egymás után kétszer is megözvegyülő, s ennek következtében az „árva” előnevet felvevő fiatalasszony, Bethlen Kata. Aki 1700-ban született a Maros megyei Bonyhán, a Kis-Küküllő partján, s atyja, a vármegye főispánja már 17 évesen hozzáadta Haller László grófhoz. Három gyerekük is született egymás után, majd 1719 végén már kísérhette is ki Kata asszony a férjét a temetőbe. Aztán majd három esztendeig hordta az özvegyi fátylat, ekkor érkezett meg életébe a szintén megözvegyült Teleki József főispán.
Bethlen Kata és első férje, Haller László a Haller család nemzetségkönyvében (Wikipedia)
Új életet kezdett hát a két özvegy itt, Olthévizen 1722-ben, amikor maradék kurucok bujdostak még a nagy erdőkben, hegyekben, lápokban. Új élet kezdődött Olthévizen is, hiszen az agilis úriasszony mindjárt
református papot is hozott, iskolát is indított, és 1749-ben templomot emeltetett
az unitáriusok bánatára egyre több kálvinistának. De az új üveghuta is termelt már, és működött a szövő, a varró és a gombkötő műhely. Itt hímezték azokat a templomi oltárterítőket, amelyek útnak indultak Erdély-szerte. Árva Bethlen Kata támogatta az ifjú Bod Pétert is, hogy eljuthasson a leideni egyetemre. Majd onnan megtérvén, mint lelkészt és könyvtáros alkalmazta Olthévizen.
Mert Kata asszony könyveket is gyűjtött, és maga is írt ilyeneket. Az első, vallási tárgyú írása 1726-ban jelent meg Lőcse városában, amit 1733-ban és 1759-ben még két hasonló munka követett. Az utóbbi esztendő különösen termékenynek bizonyult, hiszen ekkor
Kolozsváron megjelent első önéletírása is.
Bethlen Kata igazából ebben a szubjektív műfajban, az önéletírásban tette le a névjegyét.
A Védelmezö erös pais címlapja (Wikipedia)
Visszaemlékezéseiből a régi világ megismerése mellett azt is megtudhatjuk, mennyire ragaszkodott a hitéhez: „Nagy örömem volt azon, hogy Isten engemet ebben meghallgatott, hogy az én kedves gyermekemet magához vévén, nem engedte, hogy vallásommal ellenkező vallásban nevelkedjék fel. A leányom felől kétségben sem hoztam azt, hogy igaz hitemben és apostoli vallásomban ne nevelhetném fel. Mindenképpen jól volt állapotom; mert
az én uramtól tisztességes jószágban maradtam volt, ifjúi erőben lévén, egészségem igen jó járt; megholt férjem atyjafiai között szép csendes életem volt."
1720-ban járunk, első, katolikus vallású férje egy esztendeje halott, amikor elveszti elsőszülött fiát is. Akit, hogy örökölhesse apja vagyonát, katolikusnak neveltek volna, ami ellen árva Bethlen Kata a kezdetektől fogva erősen tiltakozott. Mint ahogyan azt is igyekezett elérni, hogy ne egy katolikushoz kelljen férjhez mennie, mert attól félt, hogy akkor ura után magának is erre a hitre kell térnie. Végül a vőlegény, a püspöki tilalom ellenére, egy vándorló baráttal megköttette a frigyet, Kata asszony pedig megmaradhatott a maga hitében.
Az olthévizi református templom (Wikipedia)
Második házassága Teleki Józseffel már nem vetett fel ilyen problémákat, összesen tíz gyereket, öt fiút és öt lányt szül neki 1722 és 1932 között. Élete fennmaradó részében a gyerekek útjának egyengetése és a gazdasági ügyek mellett egy pillanatig sem felejti, hogy az élet, ez a világ egy siralomvölgy, amelyben azért tartózkodunk, hogy érdemeket gyűjtsünk a másikra, az örök boldogságra.
Jó lett volna bejutni a falak közé, amelyek látták ezt a felekezetéhez végtelenül hűséges, írásai alapján a koránál jóval műveltebb, és feltehetően szép asszonyt. Akkor még nem tudtuk, de az iugrai@yahoo.com címen időpontot lehet kérni az épület bejáráshoz, ha legközelebb arra járunk, biztosan élni fogunk a lehetőséggel.
