A debreceni Bényi Galéria kiállítóterében azonnal feltűnik Bács Emese munkáinak mozgalmas színgazdagsága. A sokféle technikával készült alkotásokon elsősorban a szín és anyaghasználatra, a technikára, az urbánus és természeti tájak találkozására, illetve az alakokra, különösen pedig az arcokra érdemes figyelnünk.

Világméretű lelki-szellemi környezetszennyezésben élünk; a hétköznapi beszédet gorombaság, a közbeszédet erőszak árasztja el, a média kultúrszeméttel van tele. Gyűlölködő, fegyverkező, egymást legyilkoló világunkban elszabadult a pokol, de Jézussal kiűzhetjük életünkből a gonoszt.

A kivégzőhelyiségben zuhanyoztam. Lassan, komótosan mostam le magamról a mocskot, és kifelé menet igyekeztem nem belelépni a vértől szennyes tócsákba. A levegő itt fullasztó volt a páráktól, örültem, mikor kiléphettem a friss levegőre.

Udvarlások, szövevényes testi-lelki kapcsolatok, cselszövések – vágyak és hatalmi játszmák jegyében. Choderlos de Laclos ismert története szerenádok, szimfóniák, operarészletek kíséretében kerül színre a Müpában, a Budafoki Dohnányi Zenekar ZenePlusz bérletében.

2015 óta sújtja a „vén Európát” migrációs hullám. Emberek százezrei menekülnek Afrikából, a Közel-Keletről, Közép-Ázsiából öreg kontinensünk felé. A fegyveres konfliktusok, gazdasági ellehetetlenülés, politikai és vallási üldöztetés is szerepet játszik a menekültválságban.

Legújabb számunkban Vincent van Gogh utolsó alkotói periódusával és a pápák teremtésvédelmi tanításával ismerkedhetnek meg, beszélgetést olvashatnak Turi Attila MMA-elnökkel és Laposa Julcsi népzenésszel, Cseh Tamás dalait idézzük, Finta József építésztől és Ferdinandy György írótól búcsúzunk.

Antonín Dvořák Ruszalkáját története során először mutatja be saját produkciójában a Magyar Állami Operaház. A Szláv szezon részeként műsorra tűzött művet Szikora János rendezi, a címszerepet Brassói-Jőrös Andrea énekli, a karmester Halász Péter.

Japán szokott precizitásával, a csúcstechnológia teljes arzenálját bevetve tette le névjegyét az űrnagyhatalmak exkluzív klubjában. A nemzetek sorában ötödikként a Holdra szállva béka módjára ugráló s transzformerként kígyózó holdjárócskákat indított útnak, a gyermekek nagy örömére.

A fenti címmel rendezett kiállítás a kinetizmus három fő jellemvonását mutatja be: a mechanikus vagy elektronikus mozgást (Dargay Lajos, Harasztÿ István Édeske, Nicolas Schöffer), a talált tárgyak éltre keltését (Bolygó Bálint, Csörgő Attila) és a legújabb technológiához kapcsolódva, a digitális 3D animációt (Dohnál Áron).

Françoise Gilot, a nemrég, százegy éves korában elhunyt világhírű művész előtt életművének átfogó bemutatásával tiszteleg a Műcsarnok és a Várfok Galéria. A tárlat kapcsán Kovács Krisztina művészettörténésszel, a Várfok Galéria művészeti vezetőjével, a kiállítás kurátorával beszélgetünk.

Miközben az újabb tory kormány sem bír a brexit szörnyszülöttével megbirkózni, a 2019-ben nyert óriási felhatalmazását pedig mára felélte (a Munkáspárt behozhatatlanul vezet a közvélemény-kutatások szerint), Rishi Sunak miniszterelnök kifejezésével a modern brit történelem legnagyobb justizmordjától hangos a közélet.