Kissé misztikus, hogy akkor találkoztam Szabó Henrietta újabb munkáival, amikor immár hosszú évek óta foglalkoztat a képzőművészeti alkotómunka sajátos értelmezése, vetülete, s ezt a véleményemet különböző nyilvános fórumokon már többször meg is osztottam éppen ott lévő hallgatóságommal. 

„Milyen jó volna szállani az időtlen térben, nem az árva égben, hanem Istennek s az őskezdetnek
melegében belül, ott, ahol már a fény is elhajlik, nincs reá szükség: világít magától…” – írta a sötét
jelenből kiutat kereső, a XX. századi magyar történelem politikai és társadalmi földrengéseit átélő,
sokáig méltatlanul mellőzött lírikusunk, Sinka István az 1950-es évek elején.

XXXX

XXXX

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–

török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras-sonsuz
takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Kertész Dáviddal a népmesei fogantatású

gyermekmesék felé tett kitérőjéről, a Vacsora a Kepleren című novellájáról, a török–magyar

gyökerekről és az emberiség egyik lehetséges jövőképéről beszélgettünk.

Hogyan lehetséges, hogy egy nagy formátumú államférfi a saját országában nem azt a politikát akarja folytatni, amelyet másutt a leginkább csodál? Ha az jó ott, miért nem jó itt?

A magyar történelem tanulsága szerint a jó képességű fiatalokat ki kell küldeni (tovább)tanulni a legkiválóbb külföldi egyetemekre és kutatóintézetekbe, a magyar kultúra külföldi terjesztése pedig a politikaiaknál tartósabb, megbízhatóbb kapcsolatokat teremthet.

Egész éves tevékenységünk esszenciája a Fesztivál Akadémia Budapest – vélekedik az alapító-művészeti vezető hegedűművész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás. Július 13. és 21. között koncertek, mesterkurzusok, világsztár vendégföllépések követik egymást. 

Volt egyszer egy Európai Iskola nevű művészcsoport, amely csupán három évig működött, mégis jelentős szerepet játszott a magyar művészet XX. századi történetében. A későbbi nemzedékekre is nagy hatást tett csoportosulás feloszlatása után tagjai partvonalra kerültek, ám néhányan munkáikban továbbra is képviselték az iskola szellemiségét.

Ezzel a címmel jelent meg még a múlt esztendőben Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatójának életműkötete, amely olyan magyar utazókat, földrajzi felfedezőket mutat be, akik a világ különböző tájain és a Kárpát-medencében utazgattak.