Képes vagyok-e elfogadni, hogy rászorulok Isten gyógyító kegyelmére, s Tőle kérni bizalommal segítséget? A találkozás Jézussal megújít, visszaadja az életet. Ennek örömét nem tarthatjuk meg magunknak, meg kell osztanunk másokkal, oldani magányukat, s támogatni őket küzdelmeikben.

Minimalizálni a technológiai lábnyomunkat – A fotóművész Biró Dávid technológiához fűződő viszonyában kíváncsisága szkepszissel vegyül, érdeklődőn kutat vakfoltokat, és bizonyos tekintetben működésmódokat és lehetséges forgatókönyveket modellez.

Egyszerre szórakoztató és tanulságos Zalaváry István könyve. Ennyi is elég volna ahhoz, hogy az olvasó kedvet kapjon és kézbe vegye az Ember embernek jószága című kötetet, jóllehet az műfaját tekintve nem a szórakoztató irodalom, hanem sokkal inkább a tudományos ismeretterjesztés körébe tartozik.

Legújabb számunkban Hatvany Helga családtörténeti memoárjáról, az egészségügy „forró pontjairól”, a zsámbéki romtemplom megújítására érkezett pályaművekről, Mayer Hellának az Országút Galériában kiállított képeiről olvashatnak, s Vajda Gergely karmesterrel beszélgetünk.

Szemadám György Quodlibet című albuma a képzőművész hetvenötödik születésnapját köszöntő vigadóbeli életműtárlat anyagát rendezi kötetbe Szegő György megnyitóbeszédével és Fábián László tanulmányával.

…, avagy a modern nagyváros képének alakítói a múlt század hatvanas–hetvenes éveiben – így hangzik a mottója a múlt század modern építészeti örökségéről szóló, február tizenötödikére és tizenhatodikára szervezett miskolci építészkonferenciának.  

Megcsörren a telefon.
– Turul az – mondja Simon Zoltán a készülék kijelzőjére pillantva. – Már biztos ideges. Kihangosítom.
– Talán közelebbi helyet is kereshetett volna a találkozóhoz, főleg, ha már csak tizenöt évente vagyunk egymásra kíváncsiak – zsörtölődik Bartha Zsombor.

A Segesvártól délnyugatra, a Dános-pataknál, dombok közt meghúzódó keresdi Bethlen-kastély műemléki helyreállításának előkészületeiről február 14-ig látható kiállítás a Magyar Építőművészek Szövetsége Ötpacsirta utcai székházának Kós Károly termében.

Amikor elhatároztam, hogy leírom ezt a történetet
Schweitzer  Pálról, Ady monográfusáról és az Ady-versek egyik sajtó alá rendezőjéről, Thomas Mann napló-
jának fordítójáról, megnéztem, van-e róla valami
a világhálón, vagy mindenki elfeledte már.

Dolgozott műbútorasztalosként és restaurátorként, modellezőtervezőként – örök kereső és gondolkodó is egyszemélyben. Újrakezdésről, új szakmájáról, festészeti és kerámiaalkotásairól, az önismeret és az egyensúly fontosságáról beszélgettünk a Franciaországban élő képzőművésszel.