Rudnói és divékújfalusi Rudnay Sándort, Erdély püspökét, aki Gyulafehérvárott élt, I. Ferenc osztrák császár javaslatára a pápa 1819-ben kinevezte esztergomi érsekké, Magyarország hercegprímásává. Az akkor ötvenkilenc esztendős főpap azonnal megkezdte az esztergomi egyházmegyei zsinat előkészítését, s ezzel párhuzamosan megfogalmazta a prímási székhely újjáépítésének lelkipásztori programját, a Magyar Sion-gondolatot.

Elképzelése szerint az országos egyházi központ magába foglalta a főszékesegyházon kívül a papneveldét, a tanítóképzőt, a prímási-érseki palotát és a kanonoki palotákat. Az esztergomi bazilika, a Magyar Sion fölépítése a korabeli Magyarországának nagy vállalkozása volt.

A klasszicista székesegyházat (alapkövét 1822-ben tették le) a Bécsi Udvari Építészeti Iroda két kismartoni magyar építésze, Kühnel Pál és az unokaöccse, Packh János tervezte. A kora klasszicista stílusú altemplom 1823-ra készült el, a következő évben a bazilika falai már kupolamagasságig álltak, és helyet kapott benne a középkori templom egyik déli oldalkápolnája, Bakócz Tamás bíboros érsek vörös márvány sírkápolnája. Rudnay Sándor hercegprímás emlékét idézi a klasszicista alagút, a Sötétkapu déli bejárata fölött 1824-ben elhelyezett vörösmárvány tábla fölirata: PRINCEPS PRIMAS ALEXANDER A RUDNA MDCCCXXIV.

Székesegyház az esztergomi dombtetőn
Fotó: Wikimédia Commons

 

A Magyar Sion-gondolat gyökereiről, születéséről és jelentőségéről rendezett bicentenáriumi konferencia nyitóelőadását Török Csaba professzor, az esztergomi főszékesegyház plébániai kormányzója tartja. Magyarország és Európa a reformkor kezdetén címet kapta. Zakar Péter professzor előadása, majd Rudnay hercegprímásról és az érseki szék visszaköltöztetéséről szól Hegedűs András. Cs. Varga István professzor témája: A Szakralitás: átragyogás – a Himnuszunkban. Vukov Konstantin Kühnel Pál és Packh János a Magyar Sionhoz készült építészeti terveit ismerteti. Besey László a Packh János által tervezett kanonoki pincék építészeti értékét elemzi a jelen hasznosításának fényében.

Szuromi Rita előadásának címe: Pyrker János László egri érsek által vidékre küldött „Szittya virágok”, Babucs Zoltánénak: József nádor és a jászkunok katonai áldozatvállalása. Raffay Endre a Bakócz kápolnáról és Rudnay prímás székesegyházáról szól, Horogszegi Tamás az esztergomi főszékesegyház építéséről Rudnay hercegprímás idején. Szerdahelyi Márk Rudnay Sándor hercegprímás és Ferenczy István szobrászművész kapcsolatáról értekezik, Lőrincz Viktor Ganneval (Isidore Marcellus Ganneval, a magyar szakirodalomban Canevale építész) Esztergomban címmel szól a magyar prímási rezidencia és székesegyház XVIII. századi tervéről.

Nyitókép: A Sötétkapu fölirata 1824 óta fogadja az érkezőket