Igaz, Szlovénián kell áthaladni, majd Horvátország következik, de mindkét ország a schengeni övezethez tartozik. A negyedik falunál már otthon is vagyunk, itt a gótikus szentélyű plébániatemplomon túl kell menni, hogy rátaláljunk a Sv. Jeronim emléktemplomra.
Gabriel Bucelin: Stridon kápolnája a Szent Jeromos forrással (képek a Wikipediáról)
Első kápolnáját a helybéliek szerint fából emelték már a X. században, majd a XV. századtól Czillei Frigyes építtette fel kőből. A pálosok 1664-ben kapták meg Zrínyi Péter adományaképpen.
A pálos rend különösen is tiszteli Szent Jeromost, mert ő írta meg Remete Szent Pál életrajzát
(Vita S. Pauli Eremitae), akiről Boldog Özséb rendalapító óta nevezik magukat: OSPPE: Ordo Sancti Pauli Primi Eremitae – Szent Pál Első Remete Rendje.
Nekünk a noviciátusban Söveges Dávid atya úgy tanította, hogy ez ujjgyakorlat volt, ugyanis Jeromos versenybe szállt Szent Atanázzal, aki Remete Szent Antal első remete életét jegyezte le, s megírta a maga verzióját, más nevet adott neki – a személy pedig kitalált. Ezerhétszáz év elteltével már nehéz lesz eldönteni, hogyan történt, mivel akkortájt tízezrével voltak szent életű remeték a szíriai és egyiptomi sivatagban egyaránt, és volt közöttük bőven Antoniosz meg Paulosz is.
Hogyan került Szent Jeromos Zala vármegyébe? Nos, annyit tudunk, hogy Dalmáciában született, így dalmata lehetett, de iskoláit már Milánóban és Rómában végezte. Életrajzírói Dalmácia és Pannónia határára helyezik születési helyét. Miután 340 körül látta meg a napvilágot,
akár találkozhatott is volna pannóniai Szent Mártonnal,
aki gyermekkorában Milánóban élt és születésének 1700. évfordulóját immáron hét esztendeje oly derekasan meg is ültük.
Az egykori Zala vármegye térképe; Stridóvár a Csáktornyai járás (alul balra) északnyugati sarkában
Jeromos szintén remete lett, majd teológiai és nyelvi ismeretei révén vált hasznossá. Nekem személy szerint azért is vonzó, mert ez idő tájt
a római szent dombon, az Aventinuson lakott,
ahol nekem is megadatott vagy huszonhat esztendő. Életrajzi párhuzamunk azonban itt már véget ér, mert ő életének nagy részét Betlehemben, a Szentföldön töltötte.
Nevét ismeri az egész keresztény világ, mert latinra fordította a teljes Szentírást, az Ó- és az Újszövetséget, az előbbit héberből, az utóbbit görögből. Az ő átültetése terjedt el (közismert neve, a Vulgata latinul elterjedtet jelent). A Káldi-féle magyar fordítás ebből készült, és ez mindmáig a katolikus szövegek egyike, történelmi szempontból a legfontosabbika.
Templombelső (fotó: Somorjai Ádám)
Immáron három szempont is van, ami miatt érdemes megemlíteni az ő személyét:
⁓ Szülővárosa 1920-ig Zala vármegye Csáktornyai járásában volt, ezért eleink a legősibb magyar szentnek tartották. Manapság a horvátok tartanak igényt hasonló címre. Római nemzeti kollégiumukat San Girolamónak hívják, ahol a vajdasági Szentmártoni Mihály SJ, a horvát jezsuita rendtartomány tagja teljesít szolgálatot. Az olaszok tudják, hogy dalmata volt, akiket a Római Birodalom latinizált és Dalmácia ily módon olasszá vált. Egyes városait, így Fiumét és Zárát (Zadart) a trianoni békediktátummal szerezték, Mussolini később elfoglalta a tengerparti részeket, majd 1945 után ezeket újra elveszítették. Ma sajnálattal veszik tudomásul, hogy mindez Horvátország, de azért származását illetően – számukra – Jeromos továbbra is római, latin, illetve olasz. Ilyen egyszerű a nemzeti hovatartozás kérdése.
Josip Bedeković pálos 1752-ben készült „Natale solum magni ecclesiae doctoris sancti Hieronymi...” című könyvében azt írja, hogy Štrigova az ősi Stridon, Jeromos szülőhelye
Más lapra tartozik, hogy ezek a kategóriák Jeromos idejében még nem léteztek,
sem horvát, sem magyar, sem olasz nem lehetett, bár mindezen újkori nemzetek magukénak tartják őt.
Ez előny is lehet, mert ez lehet az egyetemesség, a katolicitás ára az újkorban, ha elfogadjuk, hogy más népek is magukénak tartják őt.
⁓ Ő a miénk, magyar katolikusoké, már azért is, mert nélküle nem lenne katolikus bibliafordítás.
⁓ Ő a miénk, a magyar alapítású pálos szerzetesrendé, már csak azért is, mert ő írta meg a névadó szent életrajzát. A pálosok Horvátországban is erősek voltak és ma is erősek.
Már három szempontot is felsoroltam, ami miatt az Adriára tartván, vagy akár Olaszországba, nem mehetünk el közömbösen sem Csáktornyánál (Čakovec), sem a közeli Lendva mellett, mert csak néhány mérföld és máris ott vagyunk Jeromos szülővárosában, ott, ahol emléktemplom épült a tiszteletére.
Nyitókép: a Szent Jeromos emléktemplom
