Sokszor szerepel az evangéliumokban a szabbat, s a farizeusok szemére hányják Jézusnak, hogy nem tartja be a vallási pihenőnapot. Szombat szavunk nyelvi örökségét vizsgálva megérthetjük, miért is ilyen fontos ez a szó, és milyen teológiai tartalmat hordoz.

A hercegprímás XII. Piusz pápához 1945–1948 között írt leveleiben a történelmi magyar egyházmegyék határának megőrzését szorgalmazta, hogy a szomszédos államokba került magyar híveket anyanyelvükön gondozhassák. Miután kérésére nem érkezett válasz, lemondott tisztségéről, a Szentszék azonban helytállásra buzdította.

Lengyelország Királynője, Magyarok Nagyasszonya; mindkét nemzet történelmének válságos korszakában az uralkodó Máriának ajánlotta fel országát. Az oltárképeken az ő alakja mellett gyakran jelenik meg két lengyel vértanú püspök, illetve két szent magyar király.

Aventinus – Róma ősi hét dombjának egyike, nem is akármelyike: szent domb. Itt éltek az augurok, a római pogány papok, akik a madarak repüléséből jósoltak. Ha azt mondták, hogy minden rendben van, az mai olaszsággal: augurio, jókívánság volt. Sok-sok jókívánság, ahogy mondja az olasz: tanti auguri.

Autópályán Velence, Padova, Róma felé menet, Itália kapujában ott van Udine, Palmanova, s innen csak egy kis kitérő az Adriai-tenger partján fekvő két elfeledett patriarkátusi székhely, azok a dómja és környéke. Valóságos élő múzeumok, ahol érdemes eltölteni egy napot.

Homályba vész a magyar kereszténység kezdete, még a Szent Koronát hozó Asztrik püspök személyéről is alig tudunk valamit. Ami bizonyos: Európa több kolostorából érkezett bencés szerzetesek, élükön Adalbert és Gellért püspökkel, meghatározó szerepet játszottak a misszióban.

Amikor azt mondom, hogy István, a király, azt is mondom, hogy István, az olimpikon, a győztes hadvezér, a szuverén, ő Nagy Konstantin, ő Nagy Károly, nevében és személyében beteljesül a kétezer év előtt kezdődött előkészület, a vértanú István kései „keresztfia”-ként, mint a Magyarok Királya.

Diplomáciai viszályt keltett a magyar miniszterelnöknek a bálványosi nyári szabadegyetemen tett egyik megjegyzése. Magyarország történelmét ismerve, s nem eltagadva egyszerű ténymegállapításról van szó, amely azonban nagyszerű apropónak bizonyult a szlovák pártok választási kampányához.

Kalandom a MÁV-val, avagy miért nem jutottam el Budapestre Szent Péter Pál napján. Országimázs-esettanulmány RailJetre és zónázóra: hogyan vegyük el az utasok kedvét a vonatközlekedéstől.

Magyar, szerb, horvát, osztrák tábornokok együtt harcoltak az abszolutizmus ellen. Az aradi vértanúk emléknapja a kiengesztelődés napja is lehetne. A szomszédos nemzetekkel érdekeink összekötnek, határaink már nem választanak el. Rajtunk is múlik, hogy térségünk közös otthonunkká váljon.

Magyarázatra nem szorul ez az szó, elsőre érthető: akik hazaköltöztek. A kérdező Gyuricza Péter szenvedélyesen kutatja, miért tértek haza. Az olvasó nem tudja letenni a trilógiát, a 36 életinterjút, 36 vallomást egy ültében olvassa el.

Európa keresztény gyökereit lehet ideológiai szándékkal tagadni, ám az élet minden területén lépten-nyomon olyan jelenségekkel és intézményekkel találjuk szemben magunkat, amelyeknek keresztény gyökerei kétségbevonhatatlanok. Különösen sokat köszönhetünk a szerzeteseknek.