Szerző: Somorjai Ádám

Körséta Pozsony Belvárosában

Egy ideje törekszem arra, hogy a történelmi koronázóvárost Pozsonynak nevezzem, Szlovákia fővárosát pedig Bratislavának. Magyar szerkesztőm kijavít: Pozsony. Ha viszont megkérdezném tőle, hogy a Hviezdoslav térnek mi volt a magyar neve, nem tudná megmondani.

Társnemzetek a Kárpát-medencében

A magyar történelmet nem lehet megírni
csupán a magyar etnikum történeteként, s a magyar
államiság történetét sem lehet áttekinteni a közös
területen osztozó magyarság és a társnemzetek nélkül.

Aki a fű növését is figyeli

Mint tanítvány, bencés növendék, majd konventtag és az 1986 utáni években a pannonhalmi gimnáziumban beosztott tanár, azt hittem, igazán jól ismerem már Richárd atyát, s kevés újat tud mondani nekem. Azután elolvastam Elmer Istvánnal folytatott beszélgetésének kötetét...

Egyház-finanszírozásról másképp

Sokan aggódnak, hogy a történelmi egyházak függő viszonyba kerülnek
az állami szubvencionálástól, s ezért hitelességüket vesztik és elnéptelenednek.
Számos jelét látjuk ennek.

A keresztény szombat a vasárnap

Sokszor szerepel az evangéliumokban a szabbat, s a farizeusok szemére hányják Jézusnak, hogy nem tartja be a vallási pihenőnapot. Szombat szavunk nyelvi örökségét vizsgálva megérthetjük, miért is ilyen fontos ez a szó, és milyen teológiai tartalmat hordoz.

Mindszenty és a szlovenszkói magyarok

A hercegprímás XII. Piusz pápához 1945–1948 között írt leveleiben a történelmi magyar egyházmegyék határának megőrzését szorgalmazta, hogy a szomszédos államokba került magyar híveket anyanyelvükön gondozhassák. Miután kérésére nem érkezett válasz, lemondott tisztségéről, a Szentszék azonban helytállásra buzdította.

Archetípusok a visegrádi országok oltárain

Lengyelország Királynője, Magyarok Nagyasszonya; mindkét nemzet történelmének válságos korszakában az uralkodó Máriának ajánlotta fel országát. Az oltárképeken az ő alakja mellett gyakran jelenik meg két lengyel vértanú püspök, illetve két szent magyar király.

Aventinói séta

Aventinus – Róma ősi hét dombjának egyike, nem is akármelyike: szent domb. Itt éltek az augurok, a római pogány papok, akik a madarak repüléséből jósoltak. Ha azt mondták, hogy minden rendben van, az mai olaszsággal: augurio, jókívánság volt. Sok-sok jókívánság, ahogy mondja az olasz: tanti auguri.

Birodalmak metszéspontján: Grado és Aquileia

Autópályán Velence, Padova, Róma felé menet, Itália kapujában ott van Udine, Palmanova, s innen csak egy kis kitérő az Adriai-tenger partján fekvő két elfeledett patriarkátusi székhely, azok a dómja és környéke. Valóságos élő múzeumok, ahol érdemes eltölteni egy napot.

Szent István és a bencések

Homályba vész a magyar kereszténység kezdete, még a Szent Koronát hozó Asztrik püspök személyéről is alig tudunk valamit. Ami bizonyos: Európa több kolostorából érkezett bencés szerzetesek, élükön Adalbert és Gellért püspökkel, meghatározó szerepet játszottak a misszióban.

István, a király

Amikor azt mondom, hogy István, a király, azt is mondom, hogy István, az olimpikon, a győztes hadvezér, a szuverén, ő Nagy Konstantin, ő Nagy Károly, nevében és személyében beteljesül a kétezer év előtt kezdődött előkészület, a vértanú István kései „keresztfia”-ként, mint a Magyarok Királya.

Elszakított országrészek

Diplomáciai viszályt keltett a magyar miniszterelnöknek a bálványosi nyári szabadegyetemen tett egyik megjegyzése. Magyarország történelmét ismerve, s nem eltagadva egyszerű ténymegállapításról van szó, amely azonban nagyszerű apropónak bizonyult a szlovák pártok választási kampányához.