Nyolcvanadik életévén túl továbbra is a hazai művészeti szcéna aktív szereplője Ujházi Péter. Szerteágazó, gazdag alkotói tevékenységéről ismét meggyőződhetünk a Várfok Galériában rendezett Majó Mijő című tárlaton.

Multimédiás eszközökkel hozza emberközelbe a holland festő képeit a Van Gogh: The Immersive Experience című kiállítás, ahol akár a mester ágya mellé is leülhetünk, s vibrálva megelevenednek körülöttünk a festmények színes virágai.

Kannibalizmus vádja Kassán, 1929-ben, magyar cigányok ellen: a szerző Borzák Tibor lapunkban megjelent cikkére reagál, melyben az 1782-es, Hont vármegyei hasonló eset máig érő árnyával foglalkozik.

A hamu a keresztény liturgiában a szeretetből fakadó alázat szimbóluma. A hívek a zsoltárossal Isten szerető jóságához, mérhetetlen irgalmához folyamodnak, kérve Őt: „Tiszta szívet teremts bennem, Istenem!” S az Úr életre keltő hatalmas irgalma feltámaszt a porból.

Az impresszionizmus közvetlen előfutárának, Gustave Caillebotte-nak (1848–1894) Csónakázás című festményét 2022-ben a francia állam negyvenhárom millió (!) euróért vásárolta meg a Musée d’Orsay számára.

Az erődtemplomok építése nem volt szász privilégium, a székelység is így védte a véres XVII. században életét és vagyonát. Sepsiszentgyörgyről hét kilométert autózva, Árkoson is láthatunk egyet, harangtoronnyal, öt épségben fennmaradt sarokbástyával.

„Könyvek, szobrok, házak elkészülnek, a kert soha. Mindig van vetnivaló, várni való, néznivaló.” Nézem az Epreskert fáit, az első havazás után is megmaradt, sárga fényben fürdő leveleket. Vitába szállok Lénárd Sándorral. Nem, a szobrok sem készülnek el soha.

A nagy német historikus, Leopold von Ranke szerint tudományának feladata megmutatni, hogy a dolgok valójában hogyan mentek végbe. Miként lehet ennek érvényt szerezni, ha történeti narratívák szemünk láttára oltják ki egymást?

Talán ötven éve, hogy egyetemistaként, építésznek készülve barátaimmal Nagybörzsönyben jártunk, s megnéztük a falun kívül, egy dombon álló középkori Szent István-templomot. Különleges érzés töltött el: megragadott a körítőfalon belüli külön világ.

Festményei illúziók, átjárható dimenziók, megszemélyesített tárgyak tárháza. Úgy gondolja, képzeletében a dolgok jobban festenek, mint materiális valójukban, ezért alkotás közben a látott világ helyett inkább saját vízióira támaszkodik.

Demeter Szilárd beszéde, amelyet a Hagyományok Házában, február  9-én rendezett Csoóri Sándor emlékesten mondott el – egy képzeletbeli kávézás a Mesterrel, melynek során kiderül az is: magyarnak lenni nem természetes állapot, magyarnak lenni választás. 

A 97 éves Baranyi László színművész az egyedüli, aki még él az Egyetemi rohamzászlóalj egykori tagjai közül. A Gobbi Hilda-díjas színész megosztotta emlékeit Budapest második világháborús ostromának végnapjairól, és arról, hogyan sikerült életben maradnia.