Nadir életében először kapott meghívást jelmezes újévi összejövetelre. Az invitálás Hortobágyi Mihálytól érkezett, aki majd negyven éve Nadir jó barátja volt. Kertészként és lótenyésztőként dolgozott egy textilmágnás vidéki nagygazdaságában.

Tíz éve épülő sorozatának kulcsszavai: halmaz és kölcsönhatás. A léptékváltással, az alkotóelemek felnagyításával láthatóvá válik környezetünkhöz való viszonyunk.

Utak – kapcsolatok – hálózatok. Idén e központi téma köré szerveződik szeptember harmadik hétvégéjén a Kulturális Örökség Napjainak műemlékvédőket, műemlékeket, szűkebb és tágabb pátriájukat kedvelők, tisztelők Európa-szerte megrendezett eseménysorozata.

Legújabb számunkban folytatjuk a vitát a magyar nagystratégiáról, ellátogatunk a horpácsi Mikszáth-kúriába és Szűcs László szobrászművész posztumusz kiállítására, Burcu Çiçek török írónővel és Kárándi Mónika festőművésszel beszélgetünk, Zatykó László és Király László a 90 éves Ilia Mihályt köszönti.

A nőket eléggé jól ismerő férfiak hosszan tudnak mesélni arról, hogy a hölgyek, akikkel életük során dolguk volt, milyen nagy arányban vallják magukat boszorkánynak. Erre ők maguk – hallgatóságukkal együtt – csak mosolyogva legyinteni szoktak.

Művészete sok szálon kapcsolódik az európai festészeti hagyományokhoz, látásmódját ugyanakkor a japán festészet és fametszetek vizualitása is inspirálja. Kondor Attila munkáinak konceptuális jellegét az a mély gondolatiság erősíti, amely leginkább a kontempláció és a meditáció egyszerre nyugati és keleti hagyományának tanításán alapul.

Orbán Viktor tusványosi beszédében bejelentette: „Nagystratégia” készül Magyarország jövőjéről. Változnak az erőviszonyok a világban – mondta –, a Nyugat és főleg Európa gyengül, Ázsia erősödik. Így gondolkozni kell arról, hogy Magyarország ebben a változó világban merre haladjon.

Franz Ullrich bambergi építésszel, várostervezővel iskoláiról, magyarnyelv-ismeretéről, pályafutásáról, a klasszikus városépítészetről, egységes gondolkodásról és tervezésről, világörökségről, romániai és magyarországi kapcsolatairól beszélgettünk.

Komplexen értelmezett művészetében ötvözi a különböző műfajokat, valamennyi érzékreható, zenével és effektekkel kísért kiállításai az absztrakt geometria és a streetfotó világába vezetnek.  A Svédországban magyar és svéd szülőktől született, Angliában és Magyarországon is tanult Cedric af Geijersstam fotográfussal, képzőművésszel és zenésszel beszélgettem, aki hosszú évek óta hazánkban él.

A mai magyar kormány külpolitikai kommunikációja – úgy tűnik – többnyire belpolitikai célokat szolgál. Ebből következően a szereplők megnyilatkozásaiból nem nagyon lehet megállapítani, hogy a külpolitika alakítói és annak végrehajtói mit is gondolnak valójában Európa és a világ helyzetéről.

Emléktáblát helyeztek el Marsall László (1933–2013) Kossuth-díjas költő, akadémikus egykori lakóhelyén, Budapesten, a XII. kerületi Schwartzer Ferenc utca 4. számú házon, szeptember 10-én. Ám a szerző írása mélyebb és több, mint puszta tudósítás.

Szimfonikus költeményeket ihlető festmények, megzenésített versek, szoborba merevített történetek mintájára a közelmúltról mesélő fotókból nyert ihletet az író-újságíró Gazsó L. Ferenc, akinek kétperces tárcanovella-füzéréből felsejlik a zaklatott magyar XX. század.