Irán tömeges rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen április 13-án. Ilyen nagyszabású és nyílt hadműveletre Irak kuvaiti inváziója óta nem került sor a térségben. Válaszul példa nélküli regionális biztonsági együttműködés állt össze Izrael oldalán.

Az Újlak Csoport alapító tagjával, az egykori legendás Tűzoltó utcai artist-run space szervezőjével, Ravasz András médiaművésszel beszélgettem.

ENSZ-klímakonferenciák megszokott koreográfiájává vált, hogy az államok mellett gazdasági szereplők is több-kevesebb meggyőződéssel vállalásokat tesznek üvegházhatású gázkibocsátásuk mérséklésére. S azután, az államokhoz hasonlóan, a gyakorlatban mindenféle akadályok, gátló körülmények lépnek föl…

Végképp eltörölni a múltat nem is olyan egyszerű, klasszikusokat a színháztörténetből kiradírozni például reménytelen vállalkozás. Napjaink ideológiai divatjaihoz igazítani őket ehhez képest gyerekjáték, főként ha a kultúra felkent őrei bőkezűen finanszírozzák az ezt célzó „kutatómunkát”.

Ott kezdődik a restaurátorművész munkája, ami a műgyűjtők és laikusok rémálma. Ebbe a csodákkal, felfedezésekkel teli világba kalauzol a Gránátalma a szárnyasoltáron című album, amelyet a hajdani restaurátor-doyen, Szentkirályi Miklós jegyez.

Majd száz kitüntetése után, 2023-ban kapott Nobel-díjat Karikó Katalin a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztéséért. Ugyanebben az évben a Magyar Szent István-renddel tüntették ki a Széchenyi-díjas magyar-amerikai kutatóbiológust. Idén pedig Ferenc pápa a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává nevezte ki. Életútjáról beszélgettünk.

San Polo (Velence) címmel nyílt Péntek Orsolya festőművész-író olajképeit bemutató kiállítás az Újbuda Galériában. Az aprólékos, egymáson áttetsző olajfestékrétegekből épített festmények absztrakt színnyelvi jelekbe kódolják át a város örökösen változó arcát, és egyszerre idézik fel víz-fény-színjátékait és a különféle emberi tudatállapotokat. A tárlat kapcsán beszélgettünk.

A „neoliberális” gazdaságpolitikára ma rájár a rúd. Jobb- és baloldali politikusok rendre
kiátkozzák. Már csak ezért is érdemes egyik fő szószólójának szellemi arcélét felvázolni.

Szekszárd főtere az utóbbi évtizedben mélyreható változáson ment keresztül. Díszburkolatot kapott, középületei megújultak, a gépjárműforgalom csillapodott. A házak, épületegyüttesek építészettörténeti panteonként mutatják az elmúlt évszázadokat.

Könnyű a nemzeti parkokat statikusnak és változatlannak látni. A világ azonban mindig mozgásban van, s a lassabb, fokozatos változások gyakran észrevétlenek maradnak. Idővel azonban ezek a változások is elfogadhatóvá válhatnak, mint ahogy a dolgok mindig is voltak. Ezt a jelenséget nevezik shifting baseline szindrómának. 

Perjés Géza (1917–2003) a XX. század legjelentősebb magyar hadtörténésze volt. Sokrétű munkássága, egészen egyedi modellalkotó képessége, eredeti felismerései túlmutatnak a történetírás szűk keretein.