Hetvenöt esztendeje Éber Gyula Alán (1916–1971) bajai születésű ciszterci szerzetesnek, a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma és Általános Iskolája kedvelt tanárának vezetésével és szervezésében az intézmény udvarán rekordidő alatt készült el a három méter mély, ugrótornyos szabadtéri medence. Tanárok, diákok, szülők együtt építették és közösen teremtették elő a megvalósításához szükséges anyagi forrásokat.

A történetre és dokumentációjára Éber Gyula Alán személyes hagyatékában a Zirci Ciszterci Apátság Gyűjteményének rendezése és forrásfeldolgozás során leltem 2023-ban.

Előkerült az 1947–1948-ban létesített diákfürdő szinte teljes dokumentációja, találtam hivatalos iratokat, határozatokat, tervrajzokat, látványterveket, kézzel írt feljegyzéseket, költségvetést, azonban egyetlen fényképfelvétel sem került elő. Ám a bajai Türr István Múzeumban Éber Anna (a névegyezés nem véletlen) egy fényképalbummal sietett segítségemre, a felvételek az építkezést és a kiegészítő rendezvényeket mutatják.

Látványterv az uszodához 

 

Minden megvalósíthatatlannak tűnő terv végrehajtásához ösztönzés kell, ezúttal a Ciszterci Rend alapításának 850. évfordulója, az 1848/1948-as centenáriumi emlékév, valamint – igazodva a korabeli ideológiai áramlatokhoz – a „3-éves terv” (1947. évi XVII. tc. a hároméves gazdasági tervről) volt.

A ciszterci rend kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, s az uszoda érdekében minden követ megmozgattak helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten, világi és egyházi, magán- és hivatalos személyek és intézmények sokaságát bevonva.

Anyagi támogatást kértek az uszoda építéséhez, egyúttal az építés költségeinek fedezését elősegítő rendezvénysorozat megszervezéséhez a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. Levélben keresték meg Réti Pált, a Magyar Úszószövetség főtitkárát, aki Hajós Alfréd (1878–1955) olimpiai bajnok építészhez irányította a szervezőket. Végül a terveket a pécsi Dulánszky Nándor (1900–1969) készítette el.

A diákuszoda vázlatos terve

 

A meglelt alap- és tervrajzok, látványtervek a megálmodott tornaudvart és a fürdőmedencét ábrázolják, ezeket több alkalommal bemutatták és kifüggesztették, hogy a laikusok is megismerhessék. A szakmunkákra árajánlatokat kértek,

mivel a második világháború utáni eljárásrend szerint a kivitelezéshez szükséges, nehezen beszerezhető alapanyagokat a beruházónak kellett biztosítania.

Négy építési vállalkozót – Hartay Jenőt, Cserny Károlyt, Anda Józsefet, Marsay Istvánt – hívtak meg, ám végül az ötödik, eredetileg a bontási munkálatokért felelős Czeininger Béla kapta meg a kivitelezés lebonyolításának lehetőségét. Létrehozták a Pécsi Ciszterci Kollégium Diákuszoda Építőbizottságát. Éber Alán testvére, ifjabb Éber Sándor (1909–985) festőművész, a bajai ciszterci gimnázium tanára tervezte a diákfürdő emblémáját, s linóleummetszéses technikával készítette el. Ő tervezte a rendezvények meghívóit is, melyek nyomtatódúcai ma is láthatók a bajai Éber-emlékházban.

Az embléma

 

Hihetetlen kreativitással, összefogással és kitartó munkával teremtették elő a beruházás teljes költségét, amely megközelítette a kétszázezer forintot. Minden lehetőséget megragadtak a támogatások megszerzésére. Fürdőkölcsönkötvényt bocsátottak ki a különböző támogatói csoportok részére (fővédnök, védnök és pártfogói fokozat nyolcvan/ötven/huszonöt forint), ebből hozzávetőlegesen nyolcvanezer forint gyűlt össze. Endrédy Vendel (1895–1981) zirci apát a beruházás tíz százalékát biztosította, nagy vállalás volt, mivel 1945-ben a rendet megfosztották a gazdasági bázisát adó minden birtokától. Más rendtagok is támogatták a fürdő megvalósulását.
 

Éber Alán, a kiadás/bevételi napló tanúsága szerint tízezer forintért adta el motorkerékpárját. Ez azért is volt áldozat a részéről, mert gyermekparalízise miatt nehezen mozgott.

Az alma mater iránt érzett kötődésre alapozva megkereste az iskola öregdiákjait, adományokat gyűjtött nagyvállalatoktól, nagyvállalkozóktól, köztük a Hamerli családtól, a város prominens személyiségeitől művészi kivitelezésű gyűjtőlapokon. Építési kölcsönt, fürdőalapdíjat, téglajegyet bocsátottak ki összesen nyolcvanezer forint értékben.

Épül a diákfürdő

 

A diákuszoda terveiről a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos katolikus gimnáziumának 1946-ban megjelent Évkönyvében olvashatunk először. Az ugyanabban az esztendőben alapított Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének kulturális csoportja előadások, ünnepélyek, hangversenyek rendezésével törekedett az iskola és a szülői ház közti kapcsolatot erősíteni és az intézetet anyagilag támogatni. Nagy szerepük volt a rendezvények előkészítésében, lebonyolításában is. A támogatói segítséget házi hangversenyek rendezésével köszönték meg, névre szóló, sorszámozott meghívókat küldtek szét. A neves hazai és külföldi előadók koncertsorozatán föllépett Lengyel Gabriella (hegedű) és testvére, Lengyel Attila (zongora), Farkas Ilonka, Szabó Miklós és Gyurkovics Mária, Elise Cserfalvi hegedűművész, Jeanne Marie Darré zongoraművésznő. A teljes bevételt a fürdő javára fordították.
 

A ciszterciek centenáriumi ünnepségének rendje

 

Kűhn Szaniszló Győző (1895–1970) igazgató vezetésével 1947. szeptember 20-án, szombaton tették meg az első kapavágást, amelyet műsoros, zenés-táncos ünnepség követett, ily módon igyekeztek fölhívni a támogató figyelmet.

A rendezvénysorozat több teadélután, házi hangverseny, karácsonyi vásár, játékkiállítás megszervezésével folytatódott. Az egyik szülő nagy mennyiségű kristálycukrot ajánlott fel, hogy együtt készítsenek szaloncukrot, majd csomagolták és árusították a vásáron.

A kísérő programok sorában krokodilbemutatóval (hipnotizálással), tombolával is ösztönözték az érdeklődőket az adakozásra. Meseország vasútkiállítást szerveztek, amelyről Éber Alán fényképfelvételeket készített, akárcsak a fürdőépítés fázisairól, ezek is megtalálhatók a bajai Türr István Múzeum Éber-emlékházának gyűjteményében.

Nem maradt el a tájékoztatás a munkálatokról sem. 1948. április 11-én – a további támogatás érdekében – területbejárást tartottak a helyszínen, egyúttal a fürdő ünnepélyes megnyitására hívták fel a figyelmet. 1948. május 2-án, a majálison, amely egyben a bokrétaünnep volt, Nyolczas Ipoly (1906–1984), a Ciszterci Rend Általános Iskolájának igazgatója így beszélt: „...szorgos diákkezek sok száz köbméter földet mozdítottak ki helyéből, döngöltek el nótaszóra, szakmunkások vezetésévek kiásták a fürdőmedence helyét, feltöltötték az udvar egy részét, kézikocsival az állomásról felszállítottak másfél vagon betonvasat, négy vagon cementet, segítettek kirakni huszonöt vagon kőzúzalékot, néhányon közülük szinte szakmunkássá váltak a vashajlításban, a zsaluzásban, a betonkeverésben…”

Adománylap
 
 
Sportolimpiászt rendezett a bajai, a budai, az egri, a pécsi és a székesfehérvári ciszterci gimnázium az uszoda ünneplésére 1948. június 8. és 19. között. A zirci apát, Endrédy Vendel június 9-én köszöntötte a diákuszoda és játékudvar átadását. Beethoven IX. szimfóniáját adta elő a MÁV Szimfonikusok, a Liszt Ferenc Énekkar, szólisták és szülők.
 

Egy hétre rá, 1948. június 16-án az Országgyűlés elfogadta a Nem állami iskolák államosításáról szóló 1948. évi XXXIII. törvényt…

A szerzetesrendek feloszlatását kimondó, 1950. évi 34. számú törvényerejű rendelettel megszüntetett ciszterci rend 1989-ben indulhatott újra, s újabb négy év telt el, mire ismét gondozásba vehette a pécsi gimnáziumot. Gábor Gyula, 1948-ban érettségizett ciszterci öregdiák az Új Dunántúli Naplóban, 1993. június 9-én tette fel a kérdést: Kié a Nagy Lajos uszoda? A válasz aligha kétséges.

Mai napig fájó pont és hiány a város életében, hogy Pécs Belvárosának közepén a második világháború után a ciszterci gimnázium udvarán megépített és évtizedekig működő uszodát, mely a városlakók sajátságos kultúrájának, identitásának mélyben gyökerező része volt, a kétezres évek elején halmozódó műszaki hibái miatt elbontották, és részben a helyére felépítették a Denkinger József és Nagy Péter építészpáros tervezte tornacsarnokot. Több mint sajnálatos, hogy ez az egyedi, a város életében évtizedeket és rendszereket átívelő, kialakításában, történetében, funkcióiban is egyedi és példátlan értékű szabadtéri uszoda nem maradhatott meg. S mindehhez csak adalék, hogy a medence eltüntetése után, a tornacsarnok beruházását megelőző régészeti föltárás során, 2002 nyarán Kárpáti Gábor (1943–2022) régész római kori temetőre bukkant, így a kiemelten védett régészeti lelőhely területén új eredményeket hozó kutatások elvégzésére kerülhetett sor. De ez már egy másik történet.

Nyitókép: Diákok és tanáruk együtt a közös munkában, kezdődik a döngölés 
Fotók: Éber Alán fotóalbumából, Türr István Múzeum Éber-ház gyűjteménye