Legújabb számunkban Csáji Attila képzőművésszel, Banovich Tamás New York-i galeristával és Fülei Balázs zongoraművésszel beszélgetünk, a százesztendős esztergomi Babits-házról, valamint rendszerváltó vidéki hetilapokról olvashatnak, s Kodolányi Gyula Czakó Gáborra emlékezik.

Szabolcsban a Holt-Tiszánál, a folyó hajdani árterén, ahogy a helyiek emlegetik, a korábbi ólaskertekben talált rá Andrássy Gyula gróf uradalmának arra a magaslati területére, amelyet érdemesnek s a világ zajától elég távolinak vélt álomkastélya fölépítésére.

Spanyolországban Erasmus-ösztöndíjasként tapasztalta meg először azt a szabadságot, amelyhez alkotómunkája során a mai napig visszanyúl. Hatással van festményeire a klímaválság, a járványhelyzet és a bizonytalanság is. 

Itt, a hegyen tavasz van. Tavaszi zsongás, szerelmes várakozás. Még az öreg szőlőtőkéket is megrészegíti valami már nem remélt közeledése, a lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér reménye.

Az Európai Unió időről időre nyilvánosságra hozza az egyes tagországok lakosságának egészségi állapotára és az egészségügy helyzetére vonatkozó tanulmányát. A magyarországi helyzetről beszélgettünk Jávor András orvossal, nyugalmazott közigazgatási államtitkárral.

A világ egyik legpatinásabb, 1636-ban alapított egyetemének rektora, Claudine Gay, az intézmény történetének második női és egyben első színes bőrű vezetője január 2-án lemondott. Miért?

Lehet-e még a kortárs festészet eszközeivel univerzálisan gondolkodni az emberiség kihívásairól? Lehet-e még újat mondani a művészettörténet klasszikus toposzairól? Vajon meg lehet-e szólítani napjaink művészetrajongóit bibliai témákon keresztül? Ha Rózsa Luca Sára festményeire gondolunk, akkor a válasz mindhárom kérdésre egyértelműen: igen!

A 19. század végére a klasszikus konzervatív hagyomány átalakuláson ment keresztül, jelentős mértékben elveszítette korábbi sajátosságait és a politikai-ideológiai térben átadta helyét a liberalizmusnak.

A Csehtestvérek Protestáns Egyháza kis lélekszámú keresztény közösség Csehországban,
de annál szorosabb történelmi kapcsolatok
fűzik őket hozzánk, magyarokhoz. Hamar
István nyugalmazott református lelkésszel,
a magyar–cseh egyházi kapcsolatok szószólójával beszélgettünk a historikus közösségről.

Csakis belülről lehet megérteni a színházat. Csak aki a színpadon van, az tudja, hogyan működik az egész. Kevés, ha a rendező elméletben útba igazítja a színészt, érezni kell az egységet. Ott kell élni együtt, ez a színház lényege – Tordy Gézát idézem.

Lovas képek festése után Edgar Degas érdeklődése egyre inkább a színház, a zene, a tánc és a balett világa felé fordult. A lovakon kívül legjobban a táncosok érdekelték. No nem az éjszakai mulatók dívái, akik Toulouse-Lautrec vásznain szerepelnek, hanem az Operaház balett-táncosai.