A „szocialista jog” sajátos oktatási intézményéről jelent meg Zinner Tibor monográfiája a Nemzeti Emlékezet Bizottsága gondozásában 2023-ban.

Első rendezésével, az Egy nappal Cannes-ban 2018-ban bemutatkozott Szilágyi Zsófia második játékfilmjében is egyetlen nap történetét meséli el, ám a korábbival ellentétben most két nőre figyelve. A filmet a Velencei Filmfesztiválon, a világpremieren láttuk.

Kitárják kapuikat a város templomai a IV. Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéjén a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett összművészeti, szakrális fesztiválon, zenei, irodalmi, egyházművészeti és képzőművészeti programokat kínálva a helyi polgároknak és a város vendégeinek.

Molnár Zsolt botanikust, etnoökológust, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetőjét a hagyományos ökológiai tudás mibenlétéről, kutatásáról, alkalmazási módjairól, valamint a gazdálkodás és a tudomány területén máig vitatott helyzetéről kérdeztük.

Vajon hogyan tud együtt élni a mai modern világban ember és vadállat? Mi a teendő, ha egy medve vagy farkas települ a városba, ahol élünk? Igen összetett és cseppet sem problémamentes kérdés, de a jó hír, hogy van megoldás!

A klasszika modernitása vagy a modern klasszikája – elméletben és gyakorlatban egy szellemileg szuverén (nemzetközi) kiállítássorozat koncepciójában, valamint egy budapesti kisgalériában – némi konstruktív képzelőerővel.

Cziffra György zongorista életének fontos állomásairól, a korszakról, melyben élt, régi pesti hangulatokról szól Gubik Petra színésznő és Balázs János zongoraművész Találkát adott a sors című prózai szövegekben és muzsikában megszólaló este.

A magyar nagystratégia elkészítése előtt érdemes
visszatekinteni államalapító szent királyunk stratégiájára is – ehhez pedig el kell oszlatnunk néhány közkeletű tévhitet.

XXXX

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–
török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. A török író-költőnővel, Burcu Çiçekkel – akinek írása szintén megjelenik a kötetben – beszélgettem.

Egyik levelében azon örvendezik, hogy az Országútban Bálint Sándorról olvashatott
(Bálint Sándor, az Embör). „Hallgatója voltam
az egyetemen, később meg barátja, ami persze nagy jóindulattal nevezhető annak, hiszen csak Bálint Sándor dedikálta így a könyveit érdemen felüli jóindulattal.” Majd a levelét így zárja:
„Baráti szívvel üdvözöl: Ilia Mihály”.