Március 23-án, 1897-ben született Hamvas Béla, egyik legnagyobb hatású gondolkodónk. Az ő általa kitalált, ember utáni faj, a csirihau végessége ebben a prózakölteményben a miénk is talán.

Józsue idejében kettévált a Szövetség Ládája előtt, Keresztelő János itt merítette alá a bűneiktől tisztulni vágyókat. A zsidó nép számára az állandó vízhozamú folyó Isten szüntelen gondoskodásának szimbóluma, napjainkban ellenben az emberi beavatkozások miatt kiszáradás fenyegeti.

A XXI. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetőn problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetít.

A tömeg sodrásában az ember elveszítheti önmagát. A Tábor hegyén Jézus istenségének fényét megtapasztaló Péter képes volt megtagadni őt, a nemrég még pálmaágat lengető tömeg Jézus helyett Barabbást választja. Vajon sodródom-e a tömeggel, vagy merem vállalni meggyőződésemet?

A XX. század egyik legérdekesebb politikai gondolkodójának két alapírását adták ki új fordításban. A filozófus ajánlója.

Aki nem múlt századi sémák szerint dönt a korszerűségről – Villanások a múltból és a jelenből címmel nyílt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának több alkotói korszakát felölelő, rendhagyó tárlata a köztestület székházában, a Pesti Vigadóban.

Legújabb számunkban Barna Gábor a húsvéti népszokásokat, Szigetvári Krisztián Szekszárd építészeti értékeit mutatja be, művészeti szerkesztőnket, Bánki Ákost köszöntjük Munkácsy-díja alkalmából, Karikó Katalin biokémikussal, Szurcsik József festőművésszel és Dobszay-Meskó Ilona zeneszerzővel beszélgetünk.

A szellemi és emberi kiválóság olykor meglepő forrásokból fakad – és kimondhatatlan fájdalmakat rejt. Anekdoták egy hajdani magyar irodalomtörténészről. 

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra.

Hiánypótló, ingyenesen megtekinthető, pazar kiállítás nyílt a budapesti Virág Judit Galériában, amely először mutatja be átfogóan Róma kiemelkedő szerepét a magyar festészetben, szobrászatban és az építészetben. A százötven évet felölelő tárlatról és a hozzá kapcsolódó kiadványról Kelen Anna művészettörténésszel, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

Miféle kapcsolatban állt Ady Endre és Teller Ede, a hidrogénbomba atyja? Talán még a magfúzió ötletéhez is nagy költőnk versei segítették hozzá.