A két világháború közötti korszak fontos politikai gondolkodója, miközben szellemes és bátor kritikájával ostorozta a közélet visszásságait, az etnikai alapú nemzeteszme csapdáitól nem tudott szabadulni. 

Szenved a versenyképességét korábban az olcsó orosz energiahordozókra is építő német ipar a háború és a szankciók okozta magas energiaáraktól. Helyzetüket tovább nehezíti a Zöldek által irányított, a klímavédelmet középpontba állító gazdaságpolitika.

A cápás horrorok készítése eddig egyértelműen az amerikai filmesek privilégiuma volt. A franciák nem kisebb dologra vállalkoztak, mint hogy felborítsák a status quot. A Cápák a Szajnában ehhez önmagában még kevés lesz, de első lépésként határozottan ígéretes.

Érdemes műtárgyakba fektetni? Hogyan kell elkezdeni? Vannak-e trendek? Megtérülő befektetés vagy szenvedély? Bánki Ákos, az Országút képzőművészeti rovatának vezetője beszélget meghívott vendégeivel a műgyűjtésről: Rieder Gábor művészettörténésszel és Szluka Balázs műbaráttal.

A székesfehérvári irodalmár, író, a költészet irányába fordult: személyes, lírai jegyzeteiben emlékek, félelmek, szépség és köznapiság elegyednek és válnak az élet „fotogramjaivá”.

Schrammel Imre keramikus-szobrászművésszel, a Magyar Művészeti Akadémia 2024. évi Nagydíjával kitüntetett Nemzet Művészével beszélgettünk, akinek alkotói, művészetnevelői, szervezői és képviseleti tevékenysége meghatározója kulturális életünknek. A klasszikus kerámiamesterségtől a nonfiguratív és szürreális kifejezésmódig számtalan műfajban láttatja és teremti újra a körülöttünk lévő világot.

A korona hazai bolyongásairól tavaly megjelent tanulmánykötet folytatja a A Szent Korona hazatér: A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) című kötetben megkezdett munkát.

Az albán és világirodalom nagyszerű írója nyolcvannyolc évesen távozott közülünk, Tiranában.

Csak azt mondom, Szászfehéregyházára egyszer el kell menni. El kell menni azoknak, akik szeretnek a múltban utazgatni, mert a Segesvártól negyvenegynéhány kilométerre délkeletre megbújó faluban valamikor a XIX. században vagy még azelőtt megállt az idő.

Zenész, zenei menedzser, grafikus, nyomdász, fotós és más szakmabéli lelkes összefogásával született tavaly a Denagyvilág Fesztivál, amely idén is otthona lesz jazznek, világzenének, népzenének, gyermekprogramoknak július első hétvégéjén Szigetmonostoron.