„Alázat és teremtő lelemény, s a kettő nem egymás mellett, hanem egymást áthatva, beteljesítve: minden igaz művészetnek ez az alfája és az ómegája” – írja
A fénykép esztétikuma című esszéjében Jelenits István. Nem tudok másként tekinteni az ő életére, mint hogy az maga az „igaz művészet”, melynek „alfája és ómegája” az „alázat és lelemény…”.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal az Amerika-történész, korábbi dublini nagykövet tett eleget a felhívásnak.

Rosa Bonheur neve nemcsak nálunk, hanem hazájában, Franciaországban is jószerével ismeretlen. Pedig a XIX. század egyik leghíresebb festője volt, aki tizennégy éves korától festményeiből élt, s akinek képeiért Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban is mesés árakat fizettek.

Legújabb számunkban Csányi Vilmos etológusssal és Verebics Ibolya énekessel beszélgetünk, tudósítást olvashatnak a Miskolci CineFestről és a Magyar Nemzeti Bank kortárs művészeti gyűjteményének ankarai tárlatáról, Gottfried Péter Mario Draghi európai versenyképességi jelentését értékeli.

Itt, a hegyen másképpen telik az idő. Úgy múlik, hogy egyszerre telik. Kiteljesedik. Térformát vesz fel, gömbösödik.

A spanyol El Guerrero del Antifaz, a viking Karl, a kelta-breton Asterix, a római Alix, a flamand Hannes és Veerle. Mi a közös bennük, azon kívül, hogy valamennyien kitalált képregényfigurák? Az, hogy történelmi képregények.

A Képzőművészeti Egyetemen 2014-ben végzett. Erasmus-ösztöndíjjal a spanyolországi Cuencai Művészeti Egyetemen tanult, szerepelt kiállításon Los Angelesben és Hongkongban is. Jelenleg a londoni Ojiri Galériában látható önálló kiállítása. Kárándi Mónikával beszélgettünk.

Száz éve lépett az élet országútjára Szőnyi Zsuzsa, amikor Kodály Zoltán Székely fonója és George Gershwin Rhapsody in Blue-ja születik, s Reymont lengyel író kapja az irodalmi Nobel-díjat a Parasztok regényciklusáért. Magyarország lassan kezdi összeszedni magát a vesztes háború és a még veszteségesebb békediktátum után.

Máig népszerű műfaja a művészet történetének a veduta, az olyan részletes, realista festmény, grafika vagy metszet, amely egy várost vagy kisebb helységet láttat. Bács Emese a műfaj modern kori szószólója; nagyszerű megfigyelője és megörökítője a városnak, amelyben többségünk él.

Könyörtelenül lesújtott a német igazságszolgáltatás ökle két idős klímaaktivistára, több hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélve őket egy kelet-németországi olajvezeték megrongálása miatt.

Hogy Torda városa önmagában megér-e egy kirándulást, arról változó az utazók véleménye. De hogy a határában lévő sóbánya utánozhatatlan és felülmúlhatatlan turisztikai látványossággá vált az utóbbi évtizedben, abban mindannyian egyetértenek.