Virginia Woolffal szólva „az élet nem szimmetrikusan elhelyezett lámpák sora”. Bodolóczki Linda új munkáin ezeknek a világítótesteknek mozgó, véletlenszerűnek tűnő mintázatait, vagyis a káosz természetét kutatja a festészet eszközeivel. Továbbgondolja a nála megszokott intenzív, kontrasztos színek alkalmazását, a töredezett szerkesztést, és a gesztus-geometria párosításával kísérletezik.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad program-
sorozatához kapcsolódva magyar–török nyelvű,
képzőművészek által illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Örökül hagytuk, örökül kaptuk, azaz Sonsuza kadar bıraktık, sonsuza kadar aldık címmel. Az első novellát Dupla íz címmel az ankarai Hungarológiai Tanszék doktora, Sevgi Can Yağcı Aksel írta, akivel kulturális párhuzamokról és a nyitottság fontosságáról beszélgettünk.

XXXX

Amikor Fertőd–Eszterházán húsz éve az Esterházy-kastély felújítása a homlokzatfestéshez érkezett, művészettörténeti, restaurátori kutatások mutatták, Esterházy ’Fényes’ Miklós idején aligha lehetett k.u.k.-sárga, ha jobban tetszik, Habsburg-sárga az épület.

Bíró Sándor kiállításának címe – Igazi zöld és igazi kék –, mely a nyolcvanas évek alternatív zenekarának, a Sexepil együttesnek egyik kultikus slágerét idézi, azonnal felvet egy nyilvánvaló kérdést: mi a szín?

Ha új helyre költözünk, a lakás/ház kiválasztásakor a kelleténél ritkábban vesszük figyelembe, kik lesznek az új szomszédjaink. Ha pedig később költözik mellénk valaki, akkor végképp nincs választásunk. A Szörnyetegek című film a szomszédháború egy egészen végletes formáját tárja elénk.

Aachen egykori püspöke, Klaus Hemmerl Mennyei Jeruzsálem című kötetében jegyezte föl: „A dolgok nemcsak olyanok, amilyen a létük; a dolgok olyanok, ahogyan szeretik azokat.” Ez számomra azt jelenti, látásunk, értékelésünk érzéseinktől is függ.

XXXX

Gladden J. Pappin amerikai politikai gondolkodó,  a Szuverén Máltai és a Konstantinápolyi Szent György Lovagrend tagja, Trump értelmiségi szószólója lassan egy éve vezeti a Magyar Külügyi Intézetet. Küldetéséről kérdeztük.

A vidéki magyar zsidóságot nyolcvan éve
deportálták. Összesen négyszázharminchétezer főt.
A történettudomány megállapításai ellenére
a magyar közéletben többen úgy vélekednek,
Horthy Miklós csak 1944 nyarán tudta meg,
hogy mi történik a deportált zsidókkal.

„Aki nem tud, az tanít, aki tud, az teremt. Amit én elértem, azt csak azért sikerült, mert nem az iskola négy fala közé bújtam meg, hanem megismertemazt az emberanyagot, amit alakítani akartam” – Számvetésében írt így Turi Sándor, a paszabi tanító.

Számos országban megfordult nemzetközi hírű művész, fényműveiben adja tovább elődei tudását, melyet ő tökéletesre fejlesztett. Csáji Attilával, Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel, az MMA rendes tagjával beszélgettem.