Azok az országok, amelyeknek van nukleáris energiatermelésük, növelni kívánják kapacitásukat, több másik pedig, amelyiknek nincs, atomerőmű építésére készül. Mindezek miatt Grossi Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29)
logikus és racionális lépésnek nevezte, ha Németország visszatérne az atomerőművek használatához.
Ezért nem lepődik meg azon, hogy több német párt is foglalkozik ezzel a gondolattal.
Ideológiailag motivált hibának minősítette az ellenzéki CDU/CSU, hogy az éppen felbomló kormánykoalíció a Zöldek nyomására 2023 áprilisában, az energiaválság idején leállította az utolsó működő atomreaktorokat. A kieső árammennyiséget a németek jelentős részben Franciaországból importálják, ahol a termelés hetven százaléka atomerőművekben történik. A Zöldek számára ez azonban nem okozott problémát.
A Norvég Tudományos és Technológiai Egyetemen Jan Emblemsvåg professzor vezetésével készített tanulmány szerint
Németország több száz milliárd euróval olcsóbban hajthatta volna végre a legszennyezőbb szenes erőművek kivezetését, ha atomerőműveit működésben
tartja.
Amennyiben a jobbközép ellenzéki pártok az előrehozott szövetségi választáson győzelmet aratnak – amire a felmérések szerint jó esélyük van –, újra kívánják indítani a közelmúltban leállított atomerőműveket. Ez öt, még le nem szerelt egység esetében technikailag viszonylag könnyen megoldható, azonban szükség van hozzá a tartományi kormányok hozzájárulására is, amelyek közül egyelőre csak a bajorországi jelezte erre való hajlandóságát.
Nyitókép: Az utolsónak bezárt atomerőművek egyike, a Neckarwestheim-2
