Összesen hatvannyolc országból küldtek be a válogatásra grafikákat – Argentínától Észak-Amerika és Európa több államán, valamint Ázsia közelebbi és távolabbi országain át egészen Ausztráliáig.
E rekordszámú érdeklődés okán már nemcsak a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban mutatják be a beválogatott kétszázötven grafikát fizikai valóságukban, hanem a szervezők további száz kvalitásos pályaművet tettek láthatóvá digitálisan, a kiállítóterekben elhelyezett kijelzőkön keresztül és a biennálé honlapján. A legtöbb alkotó idén is Magyarországot, Lengyelországot és Romániát képviseli, de nagy létszámban vannak jelen távol-keleti, különösen thaiföldi és kínai művészek alkotásai is.
A 2024 októberében megnyílt két kiállítási helyszínen negyven ország kétszáznegyvennégy grafikusának művei láthatók. A Biennálé stiláris és műfaji sokszínűségét a tematikai és esztétikai ideákat egyaránt érvényesítő rendezői elv teszi könnyen befogadhatóvá. A jó ritmusú, a látogató figyelmét képről képre organikusan vezető kiállítás nagyszerűen alkalmazkodik a kiállítóterek sajátosságaihoz: a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum lineárisan egymásba kapcsolódó termeiben külön hangsúlyt kapnak a figuratív és narratív, a különböző téri helyzeteket vizsgáló, valamint az absztrakt művek, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) osztott nagy terében lazábban kapcsolódnak a tematikai egységek a rokon képtémák együtt tartásával.
Az EMŰK-ben tekinthetők meg a biennálé díjazott alkotásai is, így a tárlat fődíját elnyert olasz Marco Trentin, valamint a további díjazottak: Vasiliki Chatzimanoli (Görögország), Czuczor Laura és Dicső Eszter Nóra (Magyarország), Teerawat Comon és Satitkun Mongkolruangrit (Thaiföld), Buba Petru Radu (Románia), továbbá Marlena Biczak, Katarzyna Tereszkiewicz, Jagoda Jaworska, Karol Polak és Andrzej Wochnik lengyel grafikusművészek.
Bár a Székelyföldi Grafikai Biennálé eredendően tartalmi megkötéseket nem fogalmaz meg, 2020 óta azonban a műfaj hagyományait és jelenkori trendjeit tágabb kontextusban is értelmezhető hívószóhoz kapcsolja, mely meghatározza az aktuális tárlat arculatát. Az idei hívószó az egyensúly, vagy éppen annak a hiánya, mely releváns felvetés a világjárványt követően, a háborúk és egyéb gazdasági-politikai folyamatok okozta diszharmonikus jelenünkben; abban a korban, amikor a nyugalom és a külső-belső harmónia megteremtése és megtartása mind fontosabb óhaja az egyénnek lokális és globális tekintetben egyaránt.
A biennáléra beválogatott művek kompozíciós megoldásukban és tartalmi tekintetben is óhatatlanul reflektálnak a tárlat szervezőinek hívószavára. Összhangban azzal a törekvéssel, hogy a seregszemle az utóbbi években a grafika társadalmi szerepét hangsúlyozza, az egyensúly kérdésköre műalkotásokban való gondolati-filozófiai realizálódása is erősen jelen van a művekben, melyek hű vagy torz képet állítanak a szemlélő elé, tükrözve makro- és mikrokörnyezetünk társadalmi-politikai folyamatait, valamint az egyén mindennapi élethelyzetét.
A műfaj tradícióinak maximális tiszteletben tartását, megőrzését és átörökíthetőségét mindenkor szem előtt tartva a Székelyföldi Grafikai Biennálé az innováció jegyében szabadon értelmezi a grafika műfaját, s annak pályázati kritériumait a kortárs grafika aktuálisan alkalmazott metódusainak rendkívül széles spektrumához igazítva határozza meg. A napjainkban elterjedt sokszorosító grafikai eljárásoknak szinte teljes skáláját bemutatja a tárlat, melyen a hagyományos és a digitális, valamint a kísérleti grafikai technikák is optimális egyensúlyba kerülnek egymással.
Több mint kortárs grafikai seregszemle a Székelyföldi Grafikai Biennálé. Már maga a megnyitósorozat is többnapos, pezsgő művészeti fesztivál, a grafika örömünnepe számos kísérőprogrammal, de a tárlat katalógusa is kiváló képet ad a kortárs grafikáról, mely valamennyi kiállított művet bemutatja, és a biennálé honlapján – az előző évek katalógusaival együtt – szabadon hozzáférhető, kutatható. További fontos vállalása a biennálénak a gyűjteménygyarapítás, ugyanis a díjazott alkotások automatikusan az Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményébe kerülnek, de valamennyi kiállító szabadon felajánlhatja a művét a kollekció számára. E lehetőséggel számos alkotó él, s ennek köszönhetően az elmúlt másfél évtizedben komoly nemzetközi grafikai gyűjtemény jött létre az erdélyi művészet egyik meghatározó központjában.
Erőss István képzőművész és Siklódi Zsolt, a biennálét életre hívó kurátor tíz éve megfogalmazott, a „lokálisat az univerzálissal” egymás mellé helyezni kívánó célkitűzése hosszú évek óta nemcsak megvalósult álma, hanem védjegye is a tárlatnak, melyet a jelenlegi kurátor, Ferencz S. Apor és szakmai csapata is mindenek elé helyez és folyamatosan erősít is. E törekvések gyümölcsének beérését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Székelyföldi Grafikai Biennálé mára a nemzetközi művészeti szcéna – különösen a közép-kelet-európai régió – rangos kortárs grafikai eseményévé vált.
Nyitókép: Dicső Eszter Nóra: Játszunk? I. 2023
G8. Székelyföldi Grafikai Biennálé – Erdélyi Művészeti Központ (Sepsiszentgyörgy): november 30-ig – Csíki Székely Múzeum (Csíkszereda): december 31-ig.
