Májusban kiújult az indiai–paksztáni konfliktus. Négy napon át rakétákkal lőtték egymás bázisait a felek. Végül tűzszüntetet kötöttek.

Legújabb számunkban MS mester kiállításáról, Édouard Manet művészetéről, elitizmusról és populizmusról, Körmendi István háziorvos emlékiratairól olvashatnak, Báder Iván romológussal és Barta Dóra táncművész-koreográfussal beszélgetünk, Lengyel Józsefre, Domonkos Lászlóra és Tolnai Ottóra emlékezünk.

Ukrán görögkatolikus zarándokok jártak Szent Péter sírjánál a szentév alkalmából. XIV. Leó pápa fogadta őket, miközben Oroszország minden eddigénél több rakétával és drónnal lőtt ukrajnai civil célpontokat.

Százharminc évvel a hírhedett justizmord után a francia nemzetgyűlés egyhangú szavazással posztumusz tábornoki rangra emelte az 1895-ben jogtalanul elítélt Alfred Dreyfust.

Pártállástól függetlenül sokakat megdöbbentett a Marine Le Pen és pártja ügyében március végén hozott elsőfokú bírósági ítélet. Vajon joggal?

Forr a Facebook bús tengere, ó magyar. A kommentelők dáridója tart. Mire ez az írás megjelenik, a mai napra rendelt skandalumot a közösséginek hazudott médiában már felülírta a következő botrány.

Az MMA székházában, a Pesti Vigadó Dísztermében került sor június 19-én a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi díjainak átadására.

Legújabb számunkban a politikus Jókairól, az ENSZ béketeremtő szerepéről, az ICOMOS-díjazottakról és az ökológiai adósságról olvashatnak, Mezey Katalin íróval, Okrutay Miklós építésszel, Szabó Lobot Balázs festőművésszel, Láng Dorottya énekessel és Jeffrey Dirk Wilson filozófussal beszélgetünk, Nagy László költőre emlékezünk.

Többen az amerikai demokrácia válságjeleit vélték felfedezni abban, hogy a közvélemény nyilvánvaló akarata ellenére két öregember indult tavaly az elnöki székért.

Tanár úr – így szólították a száz éve született Nemeskürty István Széchenyi- és Kossuth-nagydíjas írót, irodalom- és filmtörténészt, egyetemi tanárt, dandártábornokot. Már ez a felsorolás is jelzi, hogy személyében igazi polihisztort tisztelhetünk.

Legújabb számunkban hazánk első világháborút követő román megszállásáról, Bardon Alfréd festőművész-műépítész életpályájáról, Struguraș-Fazakas Krisztina festészetéről és Dargay Attila szellemi örökségéről olvashatnak, Héja Domonkossal beszélgetünk, Apáczai Csere Jánosra, Darvas Ivánra és Borbás Mária műfordítóra emlékezünk.

Vasárnap kora délután egy eszelős hetvenéves férfi kőműveskalapáccsal rátámadott és életveszélyesen megsebesítette a nyolcvannégy éves Jeszenszky Géza korábbi külügyminisztert, lapunk rendszeres szerzőjét lakása bejárata előtt.

Megvesztegetés gyanújával vád alá helyezték Mun Dzsein korábbi dél-koreai elnököt, miközben a lemondatott elnök, Jun Szogjol ellen eljárás folyik.

Legújabb számunkban a transzilvanizmusról, a magyar Fulbright-programról, Paul Claudel drámaköltészetéről, Laborfalvy Róza művészi pályájáról, Esztergom arculatának megújulásáról, Vermeer és Határ Attila festészetéről olvashatnak, Balogh Ádám zongoraművésszel beszélgetünk, Nemeskürty Istvánra emlékezünk.

A romániai államfőválasztás második fordulója sokak szemében „csodának” tűnő eredményt hozott: Nicușor Dan független jelölt legyőzte az ultranacionalista George Simiont, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) jelöltjét, alapító elnökét. Az erdélyi politológus írása.

Az Egyensúly Intézet Ébredés vagy szétesés címmel rendezte meg idei energia- és biztonságpolitikai konferenciáját, a Budapest Energy and Security Talkst. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének május 19-i felszólalását közöljük.

A béke Európában ma nemcsak szükséges, de lehetséges is. Ez ma a stabilitás alapja, a biztonság célja és a jólét előfeltétele. A konfliktus okait, s nem a tüneteit kell meg próbálnunk kezelni, amint ezt a II. világháború után Franciaország és Németország tette.

A történelmi egyházak közül egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház vállalkozott arra, hogy hivatalos keretek között feltárja a kommunista állambiztonsági szervek beszervezte egyházi személyek kilétét és történetét.

Mint egy közvélemény-kutatásból kiderült, az (oktatás)politikát mélyen megosztó kérdésben a társadalom viszonylag egységesen gyakorlatias álláspontot képvisel, amely inkább a kormány szakképzést előnyben részesítő felfogásához áll közel.

Legújabb számunkban Mindszenty József, Granasztói György és Anton Prinner életművéről, a román értelmiség útkereséséről, az NDK-nosztalgiáról, a svábhegyi Jókai-kertről olvashatnak, Almássy Kornéllal, az Építészeti Múzeum igazgatójával, Cseh Lili szobrászművésszel, Tímár Böske és Sándor táncművészekkel beszélgetünk.

Megállítható-e a vidék elnéptelenedése? A biotermesztés megmentheti-e a falvakat? Miért nem hatékonyak az agrárkörnyezet-gazdálkodási programok? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettem Fertő Imrével, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

Tavaly tizenegyezer-háromszáz dollármilliomos hagyta el Londont – csak Moszkva előzi meg e téren –, és ezzel ki is került az öt leggazdagabb város köréből.

Történetírás, emlékirat, krónika, írói napló és dokumentum műfajaiból szövődik egybe a Világszínpadon, Kodolányi Gyula alapkönyve, amely megóvni hivatott a feledéstől és torzításoktól Antall József életművét, Magyarország visszavezetését ezeréves otthonába.