2020 augusztusában az SZFE kuratóriumának létrehozása, valamint annak első lépései nem várt feszültséget hoztak felszínre a felsőoktatási reformok, a színházügy, valamint a politika és a művészetirányítás terén. A POSZT-válogató rendező több oldalról közelítette meg a kérdést, így beszélt a nemzeti liberalizmus elszalasztott lehetőségéről, a szakmai belterjesség vádjáról és a kialakult helyzet áldozatairól.

„Tanulja meg a teljes Wohltemperiertes Klaviert kívülről, minden hangnemben, és legalább négy idegen nyelvet” – utasította Kodály Zoltán az ifjú Vásáry Tamást, akinek zongorát vásárolt. A Nemzet Művésze címmel és Szent István-renddel kitüntetett Kossuth-díjas muzsikussal a családi örökségről, hitről, mércékről beszélgetünk.

Amióta léteznek dalok, balladák, mondák, azóta járják a világot lantosok, énekmondók és mesélők. Manapság egyre kevesebben viszik tovább a fáklyát, de volt szerencsém beszélgetni az egyik utolsó garabonciással. Tóth Péter Lóránt, Versvándorként ismert előadóművész több mint tíz éve járja a Kárpát-medencét előadásaival.

Navracsics Tibor uniós biztosként kiismerhette a „brüsszeli bürokráciát”, az Unió politikai kultúráját, a tárgyalásokat meghatározó beidegződéseket. Tapasztalatai módfelett tanulságosak.

Timár Sándor kilencvenéves. A feleségével, Böskével alapított Csillagszemű Táncegyüttesben mindenkinek származási helye szerinti táncokat tanítanak. A budapestieknek a Pest megyei, Galga menti táncokkal kezdik. A Timár házaspár így alapozza meg a táncnyelvi identitást. Ami a Kodály-koncepció a zenében, az a Timár-módszer a néptáncban. Oktatási és nevelési metódusát több kontinensen is alkalmazzák.

Tillai Aurél Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas kóruskarnagy, zeneszerző, zenetanár, Magyarország érdemes művésze. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának professzora, 1958-as megalapítása óta a Pécsi Kamarakórus karnagya. Legutóbbi bemutatott kompozíciója: Missa Secunda (2019)

Bódiss Tamás egyházzenésszel az új református énekeskönyv megjelenése után beszélgettünk történelmi előzményekről, műfaji sokszínűségről, az ifjúság felé való nyitásról és az ökumenéről.

Bartók Béla száztíz éve fedezte fel a honti igricek világát. Ebből az alkalomból készítette el Hégli Dusán az Autentika című előadását. A művész a rendezéseiről, a szlovákiai magyar néptánc helyzetéről, illetve a kortárs táncszínpad kihívásairól nyilatkozott.

Szimbólum, szertartás és gyakorlatiasság egyben. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű program tíz éve, megyei kezdeményezésként indult, és mára lefedi a Kárpát-medencét. Támogatásról, járványról és innovációról is beszélgettünk Jakab Istvánnal, az egyik főszervezővel.

„Akadémiaként nem az a dolgunk, hogy a forintokat az egyik zsebből a másikba helyezzük, vagy a marsallbotot az egyik tenyérből a másikba adjuk” – fogalmaz a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. Dr. Kucsera Tamás Gergelyt politikai bélyegről, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről és az új Nemzeti Alaptantervről is kérdeztük.

Katona József saját költségén adta ki a Bánk bánt 1820-ban. Kulin Ferenc irodalomtörténésszel, a téma kutatójával arról beszélgettünk, aktuális-e még ez a kétszáz éves irodalmi mű, hiszen hazai előképei és a vele egy időben keletkezett drámák már feledésbe merültek.

Dér András és Uray Péter, a POSZT két válogatója a versenyprogramba bekerült előadásokról, a Feketeszárú cseresznyéről, A vadkacsáról, A társadalom támaszairól és A nép ellenségéről.

A Tokaji Írótábor Egyesület új elnököt választott nyár elején L. Simon László József Attila-díjas író, költő, országgyűlési képviselő személyében. A napokon belül induló idei írótábor jelenéről és jövőjéről, művészeti ágak kapcsolatáról, folyóirat-támogatásról is kérdeztük.

Csehszlovákia 1968. augusztusi megszállását követően a Szovjetunió hatalmi érdekeit messzemenően kiszolgáló konzervatív kommunisták hozzáláttak a diktatórikus viszonyok helyreállításához, és ezt a társadalom nagy többségének vágyaival szöges ellentétben álló folyamatot konszolidációnak, illetve normalizációnak nevezték. Az utóbbi szó melléknévi alakja összekapcsolódott az ország első emberévé lett szlovák kommunista politikussal, Gustáv Husákkal (1913–1991), és a rezsim állandó jelzőjévé vált.

Extra Dry. Ez a József Attila-díjas író új regénye. Főhőse Aladár, a negyvenöt éves, átlagos mai magyar férfi. De mi és ki is valójában az átlagos manapság? Kötődések hiánya nemzethez, családhoz, önmagunkhoz. De ezt már megírta Kassák és Krúdy. Vagy mégse? (Az interjú rövidebb változata megjelent az Országút 14. számában. )

Beszélgetés Dér Andrással és Uray Péterrel, a POSZT két válogatójával a versenyprogram három előadásáról: Kertész utcai Shaxpeare-mosó, Molière – The Passion, Bánk bán.

Beszélgetés-sorozatunk Dér Andrással és Uray Péterrel, a POSZT két válogatójával a versenyprogramban szereplő előadásokról.

A koronavírus-járvány a főváros és a vidék viszonyát sajátos, eddig nem ismert módon alakította át  – mondja Csurgó Bernadett szociológus, vidékkutató, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Országútnak adott exkluzív interjújában.

Minőségi változást vizionált Kiss-B. Atilla, amikor megpályázta a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztját. Az előző vezetéstől megörökölt és teljesítendő évadterv után 2019 őszén Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatták programadó előadásukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét, amelyet azóta is töretlen sikerrel játszanak. Munkatársaival együtt nem csupán az Operettben addig ismeretlen színházművészeti látásmódot honosította meg, hanem világhírű cirkuszművészek közreműködésével, új műfajként megjelent a dinner show is. További újdonságként Csajkovszkij A diótörőjének bemutatásával – harminc év után ismét – balettet láthattak a nézők; negyven esztendő elteltével fölcsendültek Kacsóh Pongrác János vitézének dallamai, kialakították együttműködésüket a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, a klasszikus repertoárból elmaradhatatlan operettek színrevitelén túl pedig többek között Grigori Frid Anne Frank naplója című kortárs monooperájával és Dubrovay László A képfaragó című táncjátékával is megszólították a közönséget. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a sornak koránt sincs vége. A Kossuth-díjas operaénekessel a pályázatában megfogalmazott gondolatokról, a kinevezése óta eltelt egy év izgalmas tapasztalatairól, az operett műfajának lehetséges meghatározásáról és új bemutatójuk alkotói csapatáról beszélgettem, kitérve arra is, hogy mit tehet a színház koronavírus-járvány idején.