Szerző: Szabó Liliom
Az indusztriális esztétikája
Kőolaj, túltermelés, élelmiszer-önrendelkezés nem éppen azok a témakörök, amelyekhez művészként szívesen nyúlnánk. Mégis, ezekbe a látszólag száraz témákba a kurátor lelket öntött, lehozta a fogalmak katedrájáról, és hozzáférhető tudást kovácsolt belőlük.
Mit szólna Sontag?
A XXI. század vizuális információkon alapszik. Az MI-nek köszönhetően láthatunk már Putyint ölelgető Greta Thunberget és dizájner kabátot viselő Ferenc pápát is, mindezt úgy, hogy első látásra nem mondjuk meg, nem valós képekkel nézünk szembe.
DÉLIBÁB
Bálint Norbert-László a képzőművészeti egyetem festő szakán Gaál József osztályában tanul. A huszonnégy éves alkotó nemrégiben zárta második önálló kiállítását Délibáb címmel a Godot Galériában.
Isztambul szeme
Ara Güler (1928–2018) Törökország kevés fotósainak egyike, aki nemzetközileg is ismertté vált. Barátságban állt Henri Cartier-Bressonnal, és bár kilépett a legendás fotósszövetkezetből, volt Magnum-tag is. Fotóriporteri munkája során szinte észrevétlenül merült el a hatalmas török város utcáinak szédítő kavalkádjában.
Ki is lenne jobb tanító, mint Kertész?
Változatos technikák, karakteres művészek és átgondolt alkotások jellemzik az Apropó, Kertész című kiállítást.
Művészeti-kulturális szalon a Római-parton
Skonda Mária és Völgyi Miklós gyűjtő házaspár jelenléte megkerülhetetlen a mai magyar műgyűjtésben és a magánmecenatúrában. Számtalan csoportos kiállításhoz kölcsönözték gyűjteményük darabjait, mintegy ötven egyéni kiállítást rendeztek eddig, szakmai folyóiratokban-kiadványokban publikáltak és szerepeltek.
Megörökölni a képzeletet
Kivételes érzékenységgel fordult a világ felé. Képzelőereje életre keltette a látszólag élettelent, munkájában nem csupán arcot adott a tájnak, hanem bevezetett erdők sosem látott sűrűjébe. Összefonta kezünket egy szörnnyel, akivel utoljára egészen kicsi gyermekként volt szerencsénk találkozni. A szörnytől ugyanis nem kell félni, hiszen ahogy a kiállítás címe is cseng: Minden szépből van.
Kert – az élet lehetősége
Számos őslakos nyelvben a természetre nem találunk külön szót. Van szavuk a fák mozgására, az időjárás megannyi arcára, a hold összes apró változására. A természetet azonban nem különböztetik meg az embertől, még a nyelvükben sem szakadnak el tőle.
Saját szimbólumokat találni
Az egyre sűrűsödő év vége meghozta bennem az érzést, hogy mást sem akarok, csak egy kihalt mezőn állni, ahol meredhetek a fakó semmiségbe, miközben egyedül a szelet hallom kívülről zúgni, sálba burkolt fejemmel. Hasonló érzések fogtak el, miközben a Faur Zsófia Galéria Privát táj című tárlatán jártam.
Ki mit, miért gyűjt?
Egy mű életében bizonyos mérföldkő az a pillanat, amikor tulajdonosra talál. Hogyan befolyásolja egy gyűjtő a műnek nem csupán az értékét, hanem a társadalmi ismertségét? Stomp Sárával és Kozák Gáborral beszélgettünk a gyűjtői attitűdről, a felelősségvállalásról.
Néma énekek közös múltja
A Városliget oldalában egy kicsiny helyiség üvegablakai mögött mindig történik valami érdekes, ami arra sarkallja a hobbikocogót, az elhivatott futót, a trolira várakozót vagy a gyerek kezét fogó szülőt, hogy megálljon egy pillanatra és bepillantson a Liget Galéria ablakán, amely úgy kommunikál a magas művészetről, hogy az mindenki számára érthető és elérhető legyen.
Esti randi és a Művelt horgász
Vonaton ülök, vidékről Budapestre tartok. Ahogy elfut mellettem a táj, elmosódnak a falvak, a kisvárosok, melankolikus bájuk láttán Bukta Imre képei jutnak eszembe. A festőművész, olyan realisztikus álomképeket fest, amelyek láttán megáll az idő.