Szerző: Sirbik Attila

Mindent megváltoztató rendszerek

Művészete egyedülálló hangot üt meg a kortárs magyar képzőművészet testkánonjában, ugyanakkor könnyedén beilleszthető a nemzetközi szcéna fősodrába, amelyben az idősebb generációk képviselői már megteremtették a rossz közérzet kultúrájának posztmodern hagyományát a testábrázolásban. Szöllősi Gézával, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának doktoranduszával a mesterséges intelligenciáról (MI) beszélgettünk.

A táj új értelmezései – Horváth Gideon

Pályafutása során sokszor került középpontba a táj mibenlétének kérdése. Egyes kiállításai a válsághelyzet perspektívájából vizsgálták az ember és természet kapcsolatát, ami arra kényszerített bennünket, hogy ezt a viszonyt újragondoljuk. Azt a paradox tényt, hogy gyakran a természet szóval illetett élőhelyek sem mentesek már az emberi beavatkozás nyomaitól. A természet végleg elveszítette ártatlanságát.

A táj új értelmezései – Stark Attila

Vizuális világának szereplői erőteljesen beépültek a kétezres évek kortárs vizuális emlékezetébe, figurái ismerős alakokként köszönnek vissza a vásznakról. Tavalyi kiállításának képei azonban egy kevésbé trendi, de annál érdekesebb, ironikus-bukolikus festészet felé fordultak el, amelyekben a természeti környezet és az ember ambivalens kapcsolata újfajta festőiséggel párosult.

„Képeim nem megosztók, hanem beszorzók”

Az Újvidéken született és művészi pályáját is ott kezdő, majd Budapesten kiteljesítő drMáriás a kortárs magyar művészet egyik legkülönösebb alakja. Képzőművészeti munkássága a nyolcvanas évek közepén vett lendületet, érzékenyen magába szűrve a kor alapvető élményvilágát és nyelvi-stilisztikai kiterjesztéseit.

A táj új értelmezései – Kárándi Mónika

Spanyolországban Erasmus-ösztöndíjasként tapasztalta meg először azt a szabadságot, amelyhez alkotómunkája során a mai napig visszanyúl. Hatással van festményeire a klímaválság, a járványhelyzet és a bizonytalanság is. 

A táj új értelmezései - Petrányi Luca

Petrányi Luca az idei Herczeg Klára junior díjazottja. Mint művész, kurátor és szervező számos kezdeményezés és projekt fűződik a nevéhez az elmúlt években. 

MI és a kortárs képzőművészet – Kudász Gábor Arion

Fotográfiát tanult a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a MOME elődjén, majd 2003-ban tanári állást kapott itt. Emberi lépték – a téglától a technológiai korszak horizontjáig című doktori disszertációját 2016-ban védte meg. 2013-tól a fotográfia mesterképzésben, 2017 óta pedig a Doktori Iskolában tanít.

A táj új értelmezései – Keresztesi Botond

A Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán tanult 2007 és 2012 között. A 2010-es évek elejétől kezdve itthon, és az amerikai Vice Magazine-hoz hasonló, több internetes megjelenésnek hála, külföldön is nagy figyelmet kaptak az akkor leginkább a posztdigitális vagy posztinternet esztétikákkal rokonított festészeti munkái. Alkotásai egyszerre építkeznek a popkultúra és a művészettörténet ikonográfiájából.

MI és a képzőművészet – Kondricz Ákos Levente

A Budapesti Metropolitan Egyetem fotográfia mesterszakos hallgatója. Munkáiban előszeretettel ötvözi az új képalkotási technológiákat különböző analóg fotográfiai eljárásokkal és nyomdatechnikai megoldásokkal. Őrömmel használja fel az archív fényképek, könyvek és kiadványok nyújtotta képi és konceptuális lehetőségeket a kortárs kérdésekre és problémákra való reflexióhoz.

MI és kortárs képzőművészet - Szauder Dávid

Berlinben él, ahol művészként, kurátorként, és művészeti tanácsadóként tevékenykedik Szauder Dávid, itthon pedig például a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosnak is projektet hozott létre. 2022 októberében illusztrációjával jelent meg a Washington Post különszáma, amelyet a Creative Review angol szaklap beválogatott a 2022-ben megjelent tíz legjobb borító közé. 

A táj új értelmezései

Marosi Panni alkotói munkájának középpontjában a képzeletben keletkező intim belső terek és azok részleteinek vizuális ábrázolása áll. Kompozíciói az álmok működési mechanizmusához hasonlóan születnek.

MI és a kortárs képzőművészet - Biró Dávid

Minimalizálni a technológiai lábnyomunkat – A fotóművész Biró Dávid technológiához fűződő viszonyában kíváncsisága szkepszissel vegyül, érdeklődőn kutat vakfoltokat, és bizonyos tekintetben működésmódokat és lehetséges forgatókönyveket modellez.