Képzeljük el, milyen lesz a világ 2075-ben. Erre a játékra invitálta Takács-Sánta András humánökológus azokat, akik hisznek abban, hogy az ember képes kedvező irányba változni, s ezáltal elkerülhető az ökokatasztrófa. És mivel játszani csak komolyan szabad, a kérdésről kutatókat kért fel előadásra.

Látszik-e kiút korunk ökológiai válságából, amelyet magunk okozunk a fogyasztói társadalom istenítésével? Egyebek között erről beszélgettünk Zlinszky János biológussal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadójával.

Rendezett a dán vidék, talán túlságosan is! Minden négyzetcentiméternyi helyet megművelnek; ez az első benyomása az újságírónak, aki a buszon keresztül a dán tájat szemléli.

Menthetetlenül zuhan az emberiség a szakadékba, vagy hidat tud építeni fölé? Esetleg van harmadik válasz is az ökológiai válságra? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Takács-Sánta András humánökológussal, az ELTE TÁTK docensével, akinek Világeleje című kötete már harmadik kiadásban jelent meg.

Ismertséget a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökeként szerzett, ám most mégsem elsősorban a vizekről, hanem a fákról, az erdőkről kérdezzük Kun Zoltánt. Elvégre erdésztechnikus. Hogy aztán kiderüljön: a két témakör aligha szétválasztható.

Erdeink természetidegen művelése miatt bajban vannak a fehérhátú fakopáncsok. A megoldás kulcsa a helytelen gyakorlat megváltoztatása – hívta fel nyílt levelében az agrárminiszter figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Halmos Gergővel, az egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Világszerte és Magyarországon is egyre több a gólya. Hazánkban 2019-ben négyezer párról volt tudomásunk, tavaly már több mint ötezerkétszázról. Az okokról Lovászi Pétert, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehérgólya-védelmi program vezetőjét kérdeztük.

Balogh Péter geográfust, a táji vízvisszatartást javasló, komoly tudományos és gazdálkodói háttérrel bíró Vízválasztó mozgalom kezdeményezőjét kérdeztük az ország kiszáradásáról és a lehetséges megoldásokról.

Mármint a vetési varjakért, még ha nem gondolja is mindenki így. Különösen azok nem, akik hónapokig kénytelenek hallgatni a károgásukat az ablakuk mellett, vagy kerülgetni az ürüléküket. Csináljon valamit az önkormányzat, a madarászok, akárki, csak érjen már véget ez az idegtépő helyzet! – követelik.

Három éve tett feljelentést a Rozsnyói Horgászszövetség elnöke ismeretlen tettes ellen, aki miatt a Sajóba zúdult, illetve zúdul azóta is az elsősorban vasat és arzént tartalmazó szennyezett bányavíz. Varga Tibor vezetőségi tag nemrég arról kapott értesítést, hogy nem történt bűncselekmény.

Ami elromlott, azt vagy megjavítjuk, vagy eldobjuk. Átvitt értelemben ez emberi kapcsolatainkra és a társadalmi berendezkedésekre is érvényes. Érdi Péter és Szvetelszky Zsuzsanna Repair című könyvében a javítás mellett teszi le a voksot, összekötve a társadalmat, a környezetet és az emberi kapcsolatokat.

Megállítható-e a vidék elnéptelenedése? A biotermesztés megmentheti-e a falvakat? Miért nem hatékonyak az agrárkörnyezet-gazdálkodási programok? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettem Fertő Imrével, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatójával.